A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete, melyben a deviza alapú kölcsönszerződésben az árfolyamrésnek, mint költségnek a feltüntetéséről határozott
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Gfv.VII.30.078/2013/14.szám
Gazdasági ügyek
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Gfv.VII.30.078/2013/14.szám
Az ügy rendkívüli munkaigényességét az adta, hogy nagyon bonyolult és szerteágazó tényállás mellett több szerződéses viszonyt elemezve kellett a Kúriának állást foglalnia több kérdésben is.
Az elsőfokú ítélet II. r. alperest marasztaló rendelkezését a másodfokú bíróság részben megváltoztatta és a II. r. alperest magasabb összegben marasztalta. A II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében előadott érveket vizsgálva a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A perbeli ingatlan megszerzése érdekében az I. r. felperes és a II. r. alperes között kölcsönszerződés jött létre, mely kölcsönösszeg erejéig a II. r. alperes javára első ranghelyen jelzálogjog, valamint a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.
Az I. r. felperes és az I. r. alperes között hosszú, határozott időtartamra szóló bérleti szerződés jött létre a fenti ingatlanra, mellyel összefüggésben az I. r. alperes azt is vállalta, hogy az ingatlant felújítja.
Az elsőfokú bíróság csődegyezséget jóváhagyó végzése ellen egy hitelező által benyújtott fellebbezés alapján eljárva a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a csődeljárást megszüntette.
Az adós és egy másik hitelező által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban felmerült elvi jelentőségű kérdésben a Kúria az alábbi határozatot hozta:
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban az állami felszámoló megszüntette – többek között – 114 munkavállaló munkaviszonyát, akik valamennyien tagjai a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének.
Az alperesi kft.-nek két tagja van, a I.-II. rendű felperesek, akiket azonos mértékű üzletrészük alapján, azonos mértékű szavazati jog illet meg.
Az alperes 2011. március 7.-én megtartott taggyűlésén hozott határozatot az I.r. felperes, míg a 2011. július 26.-án hozott határozatokat a II.r. felperes támadta meg keresettel.
A 2003. január 30-án benyújtott kérelem alapján indult felszámolási eljárásban, az eljárás lefolytatására másodikként kijelölt megyei bírósághoz nyújtotta be a felszámoló a zárómérleget, mely ellen több hitelező nyújtott be kifogást.
A 2000-ben megindított perben hat felperes érvényesített különböző tartalmú keresetet tizenkét alperessel szemben.
A felperes keresetében több mint 13 milliárd Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen szerződésszegéssel okozott kár, másodlagosan szerződésen kívül okozott kár megtérítése címén. Harmadlagos keresete a felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság részítéletével az elsődleges és a másodlagos kereseti kérelem tekintetében az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.
A felperes a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérte több érvénytelenítési okot megjelölve [1994.évi LXXI törvény (Vbt) 55.§ (1) bek. c.) d.) e.) pont, (2) bek. b.) pont]. Az első fokú bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a keresetben megjelölt érvénytelenítési okok megvalósulása nem állapítható meg.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.