A Kúria a 2014. április 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság végzését és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta.
A terhelttel szemben korábbi házastársa által tett feljelentés alapján az 1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult büntetőlejárás, melyet a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság bűncselekmény hiányában megszüntette.
A megszüntető végzés ellen a feljelentő fellebbezéssel élt, melyben kifejtette, hogy a terhelt - a korábban közöttük zajló gyámhatósági eljárások, valamint közös gyermek elhelyezése iránt indult polgári perben, illetve tartás elmulasztásának vétsége miatt a terhelttel szemben indult büntetőeljárás során - tett nyilatkozataiban és beadványaiban szereplő kijelentései a becsület csorbítására alkalmas tényállításokat, híreszteléseket, továbbá ilyen tényekre közvetlenül utaló kifejezéseket tartalmaznak vele szemben.
A másodfokú bíróság a első fokú bíróság végzését helyben hagyta. A jogerős megszüntető határozat ellen a feljelentő felülvizsgálati indítvánnyal élt, melyben a korábbi beadványaival lényegében azonos tartalmú indokokat hozott fel.
A Kúria a felülvizsgálati indítványt – mivel azt a feljelentő 2014. január 1. napját megelőzően, a törvényben előírt hat hónapos határidőn belül nyújtotta be – érdemben elbírálta és nem találta alaposnak.
A Kúria végzésében kifejtette, hogy a töretlen bírói gyakorlat szerint a becsület csorbítására egyébként objektíve alkalmas tényközlés jogellenességét kizárja, ha peres, vagy más jogilag szabályozott (hatósági) eljárásban jogosultság, illetve kötelezettség gyakorlása során az adott eljárás tárgyát képező ügy érdemével összefüggésben állóan történt. Ilyennek tekintendő többek között a jelentéstételi, feljelentési, bejelentési, tanúzási, hivatali munkaköri kötelezettség teljesítése az ügyfél illetőleg az eljáró hivatalos személy részéről. Ezekben az esetekben a cselekmény társadalomra veszélyességét, ekként jogellenességét kizáró okról van szó. A hatóság előtt folyamatban lévő ügyben szóban, vagy írásban az ügyre, vagy az ügyfélre vonatkozó nyilatkozatok megtétele kifejezetten jogszerű magatartás, minthogy elősegíti, hogy a hatóságok az anyagi igazságnak megfelelő határozatot hozzanak.
Az ügyféli magatartás jogellenességének kizárása mögött kettős érdek húzódik meg, egyrészt az ügyfél általi joggyakorlás, illetve kötelesség teljesítésének biztosítása, másrészt a hatósági eljárás zavartalanságának, a döntés ténybeli objektivitásának megóvása. Ehhez képest a kérdéses nyilatkozatok megalapozottságáról kifejezetten az alapügyben döntő hatóságok hivatottak állást foglalni.
Végzésében utal továbbá a Kúria arra is, hogy a büntetőjogi védelem az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint is ultima ratio, a jó hírnév sérelmének orvoslására a polgári jog lehetőséget biztosít.
Budapest, 2014. június 19.
A Kúria Sajtótitkársága