A felperes közalkalmazott gazdasági igazgatói megbízását a kinevezési jogkört gyakorló visszavonta, majd ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indított vele szemben. A fegyelmi eljárás kezdeményezését azzal indokolta, hogy az intézménynél a fenntartó által elrendelt megbízhatósági ellenőrzés nagy összegű hiányt tárt fel, továbbá a felperes az alperes nevében több gazdasági társasággal olyan szerződést kötött, amelyből az intézménynek kára származott.
A fegyelmi tanács a határozatában a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozat indokolásában a felperes terhére rótta a fenntartó által korábban feltárt hiányosságokat, az alperes likviditási hiányát, továbbá a gazdálkodó szervezettekkel megkötött előnytelen szerződéseket is.
A felperes a keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperes fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest elmaradt illetmény, felmentési időre járó illetmény, végkielégítés, továbbá átalánykártérítés megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes terhére értékelt kötelezettségszegések egy részében a fegyelmi jogkört gyakorló a törvényben meghatározott szubjektív határidőt elmulasztotta, a pályázati pénzek szabálytalan felhasználása, illetőleg az előnytelen szerződések megkötése esetében pedig nem bizonyította a fegyelmi határozatban foglaltakat.
Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette, azt részben megváltoztatta és az átlagkereset jogcímű marasztalás összegét felemelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 3. § (3) bekezdésében, továbbá 3. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségét, továbbá a tényállást a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésével állapította meg.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a nagy terjedelmű iratanyag alapján az alábbi kérdésekben döntött.
A felülvizsgálati eljárásban nem lehet hivatkozni olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző első- és másodfokú eljárás tárgya. Nem támadható felülvizsgálattal az az elsőfokú ítéleti rendelkezés, amely fellebbezéssel nem volt támadva.
A közalkalmazottal szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója csak olyan cselekmény vagy mulasztás tekintetében folytathatja le a fegyelmi eljárást, amellyel kapcsolatban nem teltek le a törvényben meghatározott jogvesztő határidők. Ebből következően a korábbi fenntartói ellenőrzés során feltárt, a felperes terhére értékelt kötelezettségszegések a szubjektív határidő elteltére tekintettel a fegyelmi eljárásban már nem voltak vizsgálhatóak.
Budapest, 2015. november 4.
A Kúria Sajtótitkársága