Jelentős ügyek

Régi neve: Elvi ügyek

Tájékoztató a Pfv.II.20.461/2015. számú fedezetelvonó szerződéssel kapcsolatos ügyről

A per tárgya adásvételi szerződést felbontó szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítása volt. A felperes 2 jogerős ítélet által megállapított követelésének fedezetét az ingatlannyilvántartási bejegyzés szerint a II. r. alperes tulajdonában álló ingatlan képezte.

Tájékoztató a Pfv.V.20.682/2015/5. sz. elvi jelentőségű ügyben, a felek bármely szerződésszegés esetére köthetnek ki kötbért

A felperes a felek között létrejött vállalkozási szerződésben oszthatatlan építési szolgáltatás nyújtását vállalta, amelyet a beruházás külső forrásból történő finanszírozásához kapcsolódóan előzetesen meghatározott ütemterv szerint vállalt teljesíteni. Az ütemtervben megjelölt részhatáridők közül a szerkezetkész állapot elérésének határidejét a szerződésben kötbérrel biztosították.

A felperes dömpingvám és áfa visszatérítés iránti kérelménél vizsgálandó szempontok a VKVhr. 905. cikke alapján Kfv.I.35.294/2015/3.szám

A felperes vámügynök megbízása mellett három alkalommal üvegszövetet importált a Kínai Népköztársaságból 2011-ben. Az újonnan megállapított TARIC kódhoz tartozó áru dömpingvám alá esett, és a felperest összesen 9.061.945 Ft végleges dömpingellenes vám, valamint 2.266.236 Ft általános forgalmi adó pótlólagos megfizetésére kötelezték.

Tájékoztató a Ket. 29. § (3) bekezdésének perbeli értelmezéséről a Kúria Kfv.IV.35.049/2015. számú perben hozott ítélete kapcsán

A Kúria előtt folyamatban volt felülvizsgálati eljárásban a hatóság határozatával a támogatottat a hatósági szerződésen alapuló támogatás visszafizetésére kötelezte. A hatóság a munkaerő-piaci ellenőrzést követő eljárás hivatalból történő megindításáról elmulasztotta értesíteni az ügyfelet (a felperest). A felperes keresetében, majd pedig felülvizsgálati kérelmében – egyebek mellett - eljárási jogsértésként hivatkozott a közigazgatási szerv (az alperes) e mulasztására.

Tájékoztató a Pfv.I.20.184/2015. számú ügyben ingatlan közös tulajdonának természetben történő megosztása esetén a közigazgatási és a polgári jogi feltételek együttes vizsgálatának szükségességéről

A per tárgyát képező közös tulajdonú ingatlan a tulajdonosok elkülönült használatának, és a rajta lévő felépítmények számának megfelelően hármas tagolású, a bíróság azonban jogerős ítéletével az építésügyi hatóság által engedélyezett vázrajznak megfelelően két önálló ingatlanra megosztással szüntette meg a közös tulajdont, azzal, hogy mindkét létrejövő ingatlan rendelkezik közvetlen közúti összeköttetéssel.

A felperes az ágazati különadó 7. § adóalap összeszámítási szabálya révén súlyos hátrányt szenvedett azokkal a vele összehasonlítható helyzetben levő adóalanyokkal szemben amelyek nem voltak kötelezettek az adóalap összeszámítására

Kfv.I. 35.116/2015/8.

A felperes Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet végez, közvetetten az egy Ausztriában székhellyel rendelkező vállalkozásnak a 100%-os leányvállalata. Magyarországon kapcsolt vállalkozása egy kereskedelmi Kft.-nek, egy vállalatcsoportba tartoznak és egymásnak is kapcsolt vállalkozásai. Emiatt az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. XCIV. törvény (továbbiakban: ágazati különadó törvény) 7. § alapján árbevétel összeszámítás útján volt köteles a különadó fizetésére.

A vagyonosodás forrásának igazolása az elévült időszakot megelőzően, de 2006. szeptember 15-ét követően megszerzett jövedelem esetén

A felperesnél a 2007-2010. évekre folytatott vagyongyarapodás vizsgálata során a revízió megállapította, hogy a felperes több olyan ingatlan és ingó vagyontárgyat szerzett a vizsgált időszakban, melyekre vonatkozóan bevallást nem tett, nyugdíjának összege nem nyújthatott fedezetet a szerzésre és a megélhetésre, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108.§ (1)-(2) bekezdései, valamint a 109.§ (1)-(3) bekezdéseit alapul véve becslést folytattak le.