A felperes 2004. január 1-jétől állt köztisztviselői, utóbb kormánytisztviselői jogviszonyban az alperesnél. Az alperesi munkáltató 2010. szeptember 8-án közölte a felperessel a kormánytisztviselői jogviszonyának megszüntetését, akkor adta át részére a 2010. szeptember 7-én kelt okiratot, amely indokolást nem tartalmazott. A munkáltató ebben hivatkozott a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdésének b) pontjára, valamint a 9. § (1) bekezdésében rögzítettekre.
A felperes a keresetében a kormánytisztviselői jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását, és eredeti munkakörébe történő továbbfoglalkoztatását kérte elmaradt járandóságainak megfizetése mellett.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes a felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
Az Európai Unió Bíróságának C-332/13. számú előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott végzése folytán a felülvizsgálati kérelemnek az uniós jogszabályokkal összefüggő érvelése nem képezheti a felülvizsgálati eljárás tárgyát, mivel a Ktjv. megalkotásával Magyarország nem az Unió jogát hajtotta végre. Ezért az Európai Unió jogának megsértésére történő hivatkozás alapján a felmentés jogellenessége nem állapítható meg.
A hivatkozott Szociális Charta nem része az uniós jognak, hanem nemzetközi egyezmény (2009. évi VI. törvény), azonban annak 24. cikke alkalmazására Magyarország nem vállalt kötelezettséget, ezért az erre történő felperesi hivatkozás nem alapos.
Az Alkotmánybíróság 8/2011. (II.18.) számú határozata szerint a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, az 1989. évi XXXII. törvény (régi Abtv.) 43. §-ának (4) bekezdése alapján a sérelmezett rendelkezést a jövőre nézve 2011. május 31-ével semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság a 34/2012. (VII.17.) AB határozatában kimondta, hogy 2011. május 31-e előtt a megsemmisített jogszabályt alkalmazni kell „a pro futuro megsemmisítés azonban az alaptörvény-ellenes jogszabály határozott idejű alkalmazás lehetőségével, és egyben kötelezettségével jár mindenki számára”. Erre tekintettel megalapozatlan a felülvizsgálati érvelés a 2011. évi CLI. törvény (új Abtv.) 25. §-ának, valamint az Alaptörvény felülvizsgálati kérelemben felhozott rendelkezéseinek a megsértéséről.
Önmagában a jogszabályon alapuló jogviszony megszüntetés – indokolás hiányában sem – valósította meg a rendeltetésellenes joggyakorlást.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2016. január 21.
A Kúria Sajtótitkársága