Jelentős ügyek

Az alperes a 2015. december 12-én kelt határozatával a felperes részére 2012. január 1-től rehabilitációs ellátásként folyósított ellátást 2016. február 29. napjával megszüntette, egyidejűleg, 2016. március 1-től 27.900 forint rokkantsági ellátást állapított meg részére. A határozat indokolása szerint a felperes 2011. december 31-ig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, amelyet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 33. § (1) bekezdése alapján 2012.

Az I. rendű felperes 2000. október 2-ától közalkalmazotti jogviszonyban állt a M.I.-nél alkalmazásban kőműves-karbantartó munkakörben. A feladata a H.O.M. és a hozzá tartozó kisebb múzeumok épületeiben felmerülő fizikai (kőműves, karbantartó, festő) munkálatok elvégzése volt. 2009. őszén előbb szabadságon, majd baleseti táppénzen volt. 2010. január 14-étől 2011. augusztus 27-éig többször műtötték, mindkét kezében, csuklójában arthrosist állapítottak meg. 2010.

A felperes keresetlevele benyújtásával [polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§ (1) bekezdés] pert kezdeményezett, amely a bíróság részére kötelezettségeket keletkeztetett. A Pp. 124.§ (1) bekezdése előírja a bíróság számára, hogy a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130.§), és a szükséges intézkedéseket megteszi.

Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 143.§ (1) bekezdése meghatározza, hogy az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát vizsgálhatja felül a bíróság. A határozatra vonatkozó Art. előírás (123.§) szerint az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés.

A felperes keresetében több tényállási elemre vonatkozóan sérelmezte az adóhatóság megállapításait, továbbá vitatta a határozatok jogszerűségét a fémkereskedelmi bírság jogalapja és összegszerűsége vonatkozásában is, a jogerős ítélet rendelkező része azonban döntést csak a bírság összegszerűsége vonatkozásában tartalmazott.

A felperes az alperes Megyei Igazgatóságán főosztályvezető munkakörben állt kormánytisztviselői jogviszonyban. 2011-ben az alperesnél szervezeti és tevékenységi kör változás zajlott, amely a felperes szervezeti egységét is érintette.

Az indokolási kötelezettség teljesítése csak megalapozott, vagy megalapozottá tett tényállás tekintetében vizsgálható; nincs helye e jogcímen az ítélet hatályon kívül helyezésének, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasításának ténylegesen a részleges megalapozatlanság körébe tartozó, másodfokon kiküszöbölhető hiányosságok okán. Emellett önmagában is elfogadhatatlan, ha a hatályon kívül helyező bíróság a más tanács eljárását előíró rendelkezésében a megismételt eljárásra a bizonyítékok mérlegelésének kimenetelével kapcsolatban elvárást fogalmaz meg.   

A beadványokat tartalmuk szerint kell elbírálni. Ha a felülvizsgálati indítványt perújítási indítványként bírálják el, a bíróság a hatáskörét túllépi.

A zsarolás sértettje az, aki a követelés teljesítése folytán a vagyoni sérelmet elszenvedi. Ha a fenyegetés a sértett képviselőjén keresztül történik, akkor a képviselő a bűncselekmény passzív alanya.

A jogtalan támadás bekövetkezésének távoli veszélye a jogos védelem alkalmazására nem nyújt alapot.
A garázdasághoz megkívánt erőszakos magatartás megállapításához nem szükséges személy testét ténylegesen érintő erőszak.