Jelentős ügyek

A felperes 2012. december 1-jétől állt az alperes alkalmazásában főigazgató munkakörben 2010. november 30-áig terjedő határozott időre szóló munkaszerződéssel. Az alperes a munkaviszonyt 2014. január 31-én közölt felmondással, 2014. február 1-jétől kezdődő 2 hónap felmondási idővel megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság ítéletével annyiban változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy az 1.900.000 forint összegű átalánykártérítést 5.244.333 forint elmaradt jövedelemre és kamataira felemelte.

A felperes 2006. június 1-jétől lakossági és kisvállalkozói értékesítési tanácsadó munkakört töltött be az alperesnél. 2010. július 24-én megbízást kapott a k-i fiók vezetésére, mely feladatot 2011. január 1-jéig látta el. Ezt követően a fiókot kirendeltséggé minősítették, kirendeltségvezetői kinevezést ismételten a felperes kapott. Ezt követően a felperest korábbi munkakörében alkalmazták. A bankfiókban ezen időszakban két alkalmazott dolgozott tanácsadó munkakörben, a felperes és Cs.M., akinek a munkaviszonyát az alperes egy belső vizsgálatot követően megszüntette. A felperes 2013.

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.1.466/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról.

A 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 2. § (2) bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor, ha a terhelt a csődbűncselekmény következtében  felszámolt Kft. vezető tisztségviselőjeként e Kft. vagyonát az újonnan alapított Kft. javára szándékosan elvonta, és így a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte.

A társadalomra veszélyesség aggály nélkül megállapítható, ha a vádlott hivatali (szolgálati) beosztását kihasználva azt a látszatot kelti, hogy a média érdeklődésének középpontjába került fogvatartottról bizalmas információkat hajlandó közölni, és ezért vesztegetési pénzt fogad el.

Felperesek megtagadták csecsemő korú gyermekük kötelező védőoltásának beadását. Kötelezettségüknek jogerős ítélet ellenére sem tettek eleget. A végrehajtást az egészségügyi és gyermekvédelmi szervekkel való kapcsolat megszakításával az együttműködés meghiúsításával és a gyermek izolálásával az illetékes hatóságok előli elrejtésével, külföldi tartózkodásra hivatkozással akadályozták.

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.1.314/2017. számú jelentős ügyben 2018. február 7-én hozott határozatáról.
 I. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki állatkínzás bűntettében [2012. évi C. törvény (Btk.) 244. § (2) bekezdés a) pont], s ezért pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt törvényszék a terheltet 6 hónap – végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte, míg egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
II. A terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be elsődlegesen a bűnösség megállapítása miatt.

A másodfokú bíróság 2011. december 8-án kelt ítéletével a hivatásos szolgálati viszonyban álló felperest bűnösnek mondta ki két rendbeli hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében és ezért halmazati büntetésül egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.
Az ítélőtábla a 2012. május 30-án kelt jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a felperes terhére megállapított bűncselekményt két rendbeli vesztegetés bűntettére módosította.

A felperes 2006. szeptember 1-től állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperesnél, 2011. július 26-tól ügyvezető igazgató munkakörben dolgozott.
A felperes 2012. május 8-án az alperes munkavállalói javára egészségbiztosítási szerződést kötött. A szolgáltatás éves díja 6.384.424 forint volt, amelynek első részletét a felperes 2012. május 15-én, a fennmaradó 3.192.212 forintot pedig 2012. november 30-án utalta át a biztosítónak. Az alperes, illetve annak alapítója és tulajdonosa az egészségbiztosítási szerződés megkötéséről és a pénzek átutalásáról nem tudott.

Ha a felülvizsgáltat során a bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Kúria hatályon kívül helyezi, és a bíróság megismételt eljárásban újabb jogerős ügydöntő határozatot hoz, azzal szemben a felülvizsgálatnak az általános szabályok szerint van helye, vagyis nem érvényesül a felülvizsgálati indítvány egyszeri benyújthatóságára vonatkozó korlátozás.