A felperes az alperes Megyei Igazgatóságán főosztályvezető munkakörben állt kormánytisztviselői jogviszonyban. 2011-ben az alperesnél szervezeti és tevékenységi kör változás zajlott, amely a felperes szervezeti egységét is érintette.
Az alperes elnökhelyettese 2010. május hónaptól egy ún. belső ötletbörzét indított, amelynek keretében a kormánytisztviselők szakmai javaslataikat terjeszthették elő a szervezet működése, annak hibái és hiányosságai tekintetében. A felperes – a lehetőséggel élve – 2011. május 13-án elkészítette saját szakmai koncepcióját az általa irányított szakmai egység jövőjéről és azt megküldte az elnökhelyettes részére.
Az alperes szervezeti átalakításának koncepcióját 2011. május 23-án terjesztették az alperes elnöke elé, azt az elnöki értekezlet 2011. június 7-én fogadta el.
A felperes a munkáltatónál arról értesült, hogy az általa vezetett szervezeti egység megszüntetésre kerül, ezért 2011. május 31-én személyesen kereste fel az igazgatót. Az ugyanezen a napon délután megismételt találkozó alkalmával az igazgató felajánlotta a felperes jogviszonynak közös megegyezéssel való megszüntetését, illetve a lemondás lehetőségét, azonban a felperes az ajánlatot visszautasította.
A 2011. június 1-jére összehívott értekezleten az igazgató a főosztályvezetők jelenlétében közölte a felperessel, hogy e naptól a kormánytisztviselők jogállásól szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 6/A.§ (1) bekezdése alapján mentesíti a főosztályvezetői feladatok ellátása alól, egyidejűleg munkakörét adóellenőr munkakörre módosítja.
A felperes a kinevezés-módosítást személyes körülményei miatt nem fogadta el, ezért 2011. június 5-én felmentését kérte. Az alperes 2011. június 15-én kelt felmentésével a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a Kjtv. 8.§ (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással felmentéssel megszüntette.
A felmentés jogellenességének megállapítása, jogkövetkezményei és egyéb követelés iránt indított perben a közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a felmentés jogellenessége elutasítására vonatkozó ítéleti rendelkezést helybenhagyta, a nem vagyoni kártérítés vonatkozásában az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria végzésével a törvényszék ítéletét abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és a felmentés jogellenességének megállapítása körében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította, a másodfokú ítélet egyéb rendelkezéseit nem érintette. Végzésének indokolása szerint a jogász végzettségű felperes munkakörének módosítása nem volt jogellenes, ugyanakkor – a felperes keresete alapján – vizsgálni kell a rendeltetésellenes joggyakorlás fennállását.
A megismételt eljárást követően a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2011. június 1-jén kelt kinevezési okirat módosítása jogellenesen módosította a felperes munkakörét. Megállapította, hogy az alperes a 2011. június 15-én kelt felmentéssel jogellenesen szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, amely jelen határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest elmaradt illetmény, hét havi átlagkeresetnek megfelelő összeg, elmaradt cafeteria juttatás, helyettesítési díj, ezen összeg kamata és nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes és az alperes igazgatója között 2011. május 31-én munkahelyi konfliktus alakult ki és az igazgató emiatt másnap a felperes véleménynyilvánításának elfojtása érdekében, bosszúból, retorzióként módosította a munkakörét. A munkahelyi konfliktus és a kinevezés-módosítás közötti okozati összefüggést alátámasztotta az események közvetlen egymásutánisága és a HR vezető tanúvallomása is. Az elsőfokú bíróság értékelte, hogy a munkáltató a konfliktust megelőzően még számított a felperes munkájára, június 1-től osztályvezetőként kívánta alkalmazni. A munkáltatói intézkedés retorziós jellegét közvetlenül alátámasztotta egy – a június 1-jei értekezleten jelen volt – tanú vallomása, aki szerint az igazgató azzal indokolta döntését, hogy a felperes „ a feje felett elküldött egy anyagot”.Az igazgató egyértelműen kifejezte nem tetszését a szolgálati út megkerülése miatt és azt azonnal szankcionálta. A megtorló célzatot az intézkedés átadásának körülményei is alátámasztották, mert az nem négyszemközt, hanem a főosztályvezetők jelenlétében történt, amelynek célja a példa statuálás volt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint ezért a felperes kinevezés-módosítása és ennek alapján felmentése is rendeltetésellenes volt, emiatt az alperest a felperes jogviszonya helyreállításának mellőzésével a jogellenes felmentéshez fűződő jogkövetkezményekben marasztalta.
Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy a felperest eredeti – főosztályvezetői – munkakörében tovább foglalkoztassa. Ennek megfelelően az alperes hét havi átlagkeresetnek megfelelő összegű marasztalását mellőzte. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes és az alperes igazgatója között kialakult munkahelyi konfliktus, valamint a kinevezés-módosítás között az okozati összefüggés fennállt, ugyanakkor ilyen okozati összefüggést az átszervezés és a munkakör-módosítás között között nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, e két körülmény pedig a rendeltetésellenes joggyakorlást támasztotta alá.
A másodfokú bíróság ugyanakkor a jogszabályi rendelkezések alapján nem látott lehetőséget a kormánytisztviselői jogviszony helyreállításának mellőzésére, ezért e körben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta, egyebekben nem érintette.
Ítéletének indokolásában az alábbi elvi kérdésben döntött:
Ha a munkáltatói jogkörgyakorló a kormánytisztviselő szakmai véleményét szankcionálva kezdeményezi a kinevezés módosítását alacsonyabb beosztás betöltésére, a joggyakorlás rendeltetésellenes. Amennyiben a kinevezés-módosítás rendeltetésellenes, helytálló a felperes hivatkozása a felmentést kérő jognyilatkozatát illetően, ez esetben pedig a jognyilatkozata és a felmentése olyan hátrány, amelyet orvosolni kell, mert ebben az esetben nem áll fenn a törvény szerinti felmentési ok.
Budapest, 2018. január 8.
A Kúria Sajtótitkársága