Régi neve: Elvi ügyek
Az I. rendű felperes 1996. szeptember 13-tól, a II. rendű felperes 1999. május 3-tól, a III. rendű felperes 2003. április 7-től, a IV. rendű felperes 2001. július 2-tól és az V. rendű felperes 2001.
Az alperes 1996. augusztus 1-jétől állt a felperes alkalmazásában sírásó-ravatalozó munkakörben. 2012. januárjában a K-i temetőben az érvényességi idejük lejártát követően kivett urnákat közös sírba temették. Ezt követően hozzátartozók jelentkeztek azzal, hogy bizonyos urnáknál a megváltási idő még nem járt le, és mivel ezen panaszok valósnak bizonyultak, a sírt két alkalommal is meg kellett bontani. A második alkalommal S. Gy. urnáját is megtalálták, amelyet az urnafalba visszahelyeztek. 2015.
Az intellektuális közokirat-hamisítás azzal valósul meg, hogy a valódi közokiratban a valóságtól eltérő hamis tartalom nyer felvételt, úgy, hogy azt a közokirat kiállítására illetékes hivatalos személy veszi fel. Tulajdonképpen tehát közvetett közokirat-hamisításról van szó, amely a közvetett tettességnek a jóhiszemű hivatalos személy által elkövetett materiális közokirat-hamisítás útján megvalósuló változata.
A magánvádló magánindítvány-tételi jogának életre keltése jogerős felmentéssel végződött közvádas ügyben, felülvizsgálati eljárásban – amelyben egyébként a törvény értelmében igényjogosultként nem vehetne részt – a törvényben kizárt.
A törvényszék a 2016. április 20. napján kihirdetett ítéletével az I. és II. rendű terheltet az ellenük a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
A büntetőeljárásról szóló törvény csak akkor teszi lehetővé az ügydöntő határozat rövidített indokolását, ha azt a bíróság a tárgyaláson a jelenlévő ügyésszel, vádlottal és védővel kihirdetés útján közli, és az ítélet ellen nem jelentenek be fellebbezést. Abban az esetben, ha a vádlott a tárgyaláson a határozat közlésekor nincs jelen és a határozatot a bíróság a vádlott részére kézbesítés útján közli, a határozatnak tartalmaznia kell a részletes indokolást; a Be. 259. § (1) bekezdése a határozat szerkesztésekor nem alkalmazható.
A 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban alkotmányos követelményként megállapított kizáró ok folytán a Be. – 2017. évi XXIX. törvénnyel módosított – 21. § (3) bekezdés a) pontjának a folyamatban lévő eljárásokban történő alkalmazásáról a Be. 606/B. § (1) bekezdése ad iránymutatást, és ennek megfelelően a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a Be. 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bíró csak a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban nem járhat el.
A pénzmosás alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg, csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető az általa vagy a más által elkövetett bűncselekmény elkövetéséből származó dolog eredetét leplezi. Következésképpen az alapbűncselekmény és a pénzmosás esetében valóságos heterogén alaki halmazat nem jöhet létre, azaz egy cselekmény egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás törvényi tényállását nem merítheti ki.
A hivatásos szolgálati viszonyban álló felperes az alperes megyei rendőr-főkapitányságon teljesített szolgálatot. A Nyomozó Ügyészség 2012. május 22-i jelzése, majd június 11-én kelt tájékoztatása alapján – amely szerint a felperest kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki – a kirendeltség vezetője 2012. augusztus 22-én a felperessel szemben fegyelmi eljárást rendelt el, amelyet a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztett.
A házastárs peres felek házassági vagyonjogi szerződése szerint a különvagyoni illetőségeik a mindenkori ingatlan-nyilvántartási bejegyzéseknek megfelelően alakulnak. Az életközösség fennállása alatt ezt követően megkötött csereszerződést a felperes feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással támadta meg és kérte a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közti feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölését.
A Kúria versenyügyben hozott jelentős döntése szerint a tényleges versenyellenes hatás bizonyítatlanságát a vállalkozás javára kell értékelni, ez esetben nincs lehetőség a potenciális hatás vizsgálatára.