Jelentős ügyek

A perújítással megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén az újabb ítéletben a bíróságnak a Be. ítéletre vonatkozó szabályait maradéktalanul be kell tartania, és ennek megfelelően rendelkeznie kell a bűnösségről, annak megállapítása esetén a jogkövetkezményről, mégpedig maradéktalanul, és az ítélet indokolásának – rövidített indokolás mellett is – tartalmaznia kell az ítéleti tényállást és az alkalmazott jogszabályokat.

A járásbíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a fiatalkorú terheltet bűnösnek mondta ki összesen 19 rendbeli, különbözően minősülő lopás vétségében, garázdaság vétségében és testi sértés vétségében [Btk. 164.

A felperesnél az adóhatóság 2015. augusztus 5. napján közölt megbízólevéllel személyi jövedelem adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeképpen a 2016. január 13-i közlés alapján becsléssel állapították meg a felperes adófizetési kötelezettségét. A felperes keresetében többek között arra hivatkozott, hogy nem volt helye becslés alkalmazásának, mert az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI.

A felperes 1991. október 1-jétől állt alkalmazásban az I. rendű alperesnél forgalmi szolgálattevő munkakörben. A munkaviszonya kezdetétől folyamatosan ellátta a belföldi személypénztár kezelői feladatokat is. A 2012. június 14-én kelt munkaszerződés-módosítás szerint a felperes T. állomás létszámában forgalmi szolgálattevő munkakört látott el. A munkaköri leírása tartalmazta, hogy felelősségvállalási nyilatkozat alapján kezeli a személypénztárat, és végzi az azzal kapcsolatos teendőket. 2007. július 1-jétől az I.

A felperes az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A Kormány a munkáltató kérelmére a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 39. § (6a) bekezdése értelmében hozzájárult a továbbfoglalkoztatásához 2013. június 11-én. A felperes az alperes F. Megyei Igazgatóságának igazgatójaként dolgozott. A felperes 2014. február 13-án az F. Megyei Kormányhivatallal mint az alperes F. Megyei Igazgatóságának igazgatója megyei szintű együttműködési megállapodást írt alá, melyről az F. Megyei Hírlapban 2014. február 15-én egy cikk jelent meg. A megállapodásról 2014.

A felperes 2013. január 1-jétől állt kormányzati szolgálati jogviszonyban az alperesnél, 2013. január 2-án kelt kinevezése szerint hivatalvezető-helyettese volt 618.400 forint illetménnyel. A 2015. június 12-én kelt kinevezés módosítás alapján 2015. június 12-étől a hivatalvezető-helyettesi munkaköre mellett ellátta két osztály osztályvezetői feladatait is. A felek 2015. augusztus 5-én a kinevezést úgy módosították, hogy a felperes 2015. augusztus 6-ától a hivatalvezető-helyettesi munkaköre mellett kizárólag az egyik osztály osztályvezetői feladatait végezte. Az alperes 2015.

2017. október 31-én a Kúria, mint harmadfokú bíróság nyilvános ülést tartott M.K. és társai ellen csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.

A törvényszék a 2016. május 2. napján kihirdetett ítéletével a fiatalkorú I. rendű vádlottat felbujtóként elkövetett rablás bűntette [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat és (3) bekezdés b), c) pont miatt 4 év 6 hónap fiatalkorúak börtönbüntetésére és 3 év közügyektől eltiltásra, a II., III. és IV. rendű vádlottat rablás bűntette [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat és (3) bekezdés b), c) pont] és testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bekezdés és (3) bekezdés] miatt halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Felülvizsgálati eljárásban az anyagi jogi törvénysértés az eljárás iratanyaga alapján akkor is megállapítható, ha a büntethetőséget megszüntető ok alapjául szolgáló tényeket a jogerős ítélet tényállása nem tartalmazza.

A külföldi ítélet érvényének elismerése és a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele során az ítélet átalakításakor a magyar bíróság nem súlyosbíthatja a terhelt büntetőjogi helyzetét.

Az Osztrák Szövetségi Köztársaság tartományi törvényszéke a terhelteket bűnösnek mondta ki bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett rablás bűntettében, ezért az I. rendű terheltet tíz év,  a II. rendű terheltet hat év szabadságvesztésre ítélte.