Ha a felülvizsgáltat során a bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Kúria hatályon kívül helyezi, és a bíróság megismételt eljárásban újabb jogerős ügydöntő határozatot hoz, azzal szemben a felülvizsgálatnak az általános szabályok szerint van helye, vagyis nem érvényesül a felülvizsgálati indítvány egyszeri benyújthatóságára vonatkozó korlátozás.
A törvényszék elsőfokú ítélete a terheltet társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és 2 rendbeli rongálás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az ítélőtábla a másodfokú ítéletével a terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének, 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettének és 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntettének minősítette.
A fellebbviteli főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a másodfokú ítéletet a terhelt tekintetében is hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
Az ítélőtábla a megismételt másodfokú eljárásban az elsőfokú ítéletet a terhelt tekintetében megváltoztatta, cselekményeit egyaránt társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének, 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettének és 2 rendbeli, ebből 1 rendbeli társtettesként, 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntettének minősítette.
A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség nyújtott be törvényes határidőn belül felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, melyet elbírálva a Kúria az ítélőtábla által a megismételt másodfokú eljárásban hozott ítéletet ismételten hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát új eljárásra utasította azzal, hogy elrendelte: az ügyet az ítélőtábla más tanácsa tárgyalja.
A megismételt eljárásban az ítélőtábla az elsőfokú határozatot a terhelt tekintetében megváltoztatva a terhelt terhére megállapított 2 rendbeli rongálás bűntettét tártettesként elkövetettnek minősítette, halmazati büntetését súlyosította és pontosította a bűnügyi költség viselésére vonatokozó rendelkezéseket.
E jogerős határozat ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amely alapján eljárva a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. Végzésében figyelmeztette a védőt, hogy az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Mindezeket követően a terhelt védője ismételt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az ítélőtábla jogerős ítélete ellen, egyrészt a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott anyagi jogi törvénysértésre, másrészt a Be. 373. § (1) bekezdés II. c) pontja szerinti eljárási szabálysértésre hivatkozva.
A Be. 418. § (3) bekezdésére hivatkozva eljárási szabálysértésként értékelte, hogy a fellebbviteli főügyészség az ügyben ugyanolyan tartalommal két ízben kezdeményezett felülvizsgálati eljárást, mint ahogyan törvénysértő az is, hogy a Kúria érdemben elbírálta a főügyészség által ismételten előterjesztett felülvizsgálati indítványt. Kifejtette, hogy a hivatkozott törvényhely szerint minden jogosult csak egy ízben terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, és az ezzel ellentétes felfogás azt eredményezi, hogy az egyik fél korlátlan számban terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, mindaddig, amíg nem kerül sor az indítványban megcélzott tartalmú határozat meghozatalára. Álláspontja szerint a főügyészség ismételt felülvizsgálati indítványát a Kúriának el kellett volna utasítania, és az ítélőtábla a második megismételt eljárásban hatáskör hiányában járt el.
Ezért az eljárási szabálysértésre hivatkozva elsődlegesen az ítélőtábla határozatának hatályon kívül helyezésére, másodlagosan az anyagi jogszabálysértés miatt a minősítés megváltoztatására és a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt.
A felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt.
Amint arra a védő helyesen hivatkozott, a Be. 418. § (3) bekezdése szerint – az Alkotmánybíróság és a nemzetközi emberi jogi szerv határozatán alapuló felülvizsgálati ok kivételével – minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, a 421. § (3) bekezdése szerint pedig az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat meghozatalát a Kúria mellőzheti. Ezért a jelen ügyben a terhelt védője által ismételten előterjesztett indítványról a Kúriának döntenie sem kellett volna.
Annak érdekében azonban, hogy a felvetett eljárásjogi kérdésről álláspontja egyértelmű legyen, a Kúria alakszerű végzés meghozatalát tartotta szükségesnek.
Érdemben a Kúria megismétli és meg is erősíti a második ügyészi felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatban kifejtetteket.
A Be. 416. §-ának (1) bekezdése a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen enged felülvizsgálatot. Az ismételt benyújthatóságot kizáró büntetőeljárási szabály pedig ugyanarra az ügydöntő határozatra vonatkozik.
Az adott ügyben azonban kétségtelenül ugyanabban az ügyben, azonban nem ugyanazon ügydöntő határozatot támadta meg az ügyész felülvizsgálati indítvánnyal.
Az indítvány benyújtásra jogosult ügyész korábban a másodfokú bíróság első jogerős ítéletét támadta. Ez a felülvizsgálati indítvány eredményre vezetett és a felülvizsgálat eredményeként a jogerős ítéletet a Kúria hatályon kívül helyezte, azaz megsemmisítette. Ezt követőn a megismételt másodfokú eljárásban hozott az ítélőtábla másodfokú – ügydöntő – határozatot, és az ügyész ezen, a másodfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítélete ellen kezdeményezett felülvizsgálatot.
Amennyiben ugyanis az ügyben a felülvizsgálat során a bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Kúria hatályon kívül helyezi, és a bíróság a megismételt eljárásban újabb jogerős ügydöntő határozatot hoz, azzal szemben felülvizsgálatnak az általános szabályok szerint van helye, és nem érvényesül a felülvizsgálati indítvány ismételt benyújthatóságára vonatkozó korlátozás.
Ez természetesen nem csak az ügyész, hanem a terhelt és a védő, valamint – adott esetben – a többi jogosult esetében is így van.
Éppen az ezzel ellentétes felfogás üresítené ki a rendkívüli jogorvoslati jogot, mert akkor, ha az ügyben valamely jogosult eredményes felülvizsgálati indítványt nyújtott be, és annak alapján a Kúria a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárás megszüntetésének nincs helye, le kell folytatni a megismételt eljárást. A megismételt eljárásban szükségképpen új ügydöntő határozat születik, amely ellen felülvizsgálati indítvány nyújtható be, akár ugyanazon felülvizsgálati okra, akár más olyan okra hivatkozva, amely a korábbi alapeljárásban fel sem merült.
Így például akkor, amikor az ügyben az ügydöntő határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt és a Kúria a felülvizsgálati indítvány alapján eljárva emiatt az ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította, azonban a megismételt eljárásban hozott határozat anyagi jogi szempontból törvénysértő, az újabb határozat ellen ugyancsak felülvizsgálatnak van helye.
Az járna a törvény sérelmével, ha ilyen esetekben az újabb felülvizsgálati eljárásra nem lenne lehetőség, és nem lenne mód a törvénysértés orvoslására.
A védő azonban az ismételt felülvizsgálati indítványát ugyanazon ügydöntő határozat ellen nyújtotta be. Ekként a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.
Budapest, 2018. március 7.
A Kúria Sajtótitkársága