Jelentős ügyek

A felperes karbantartási koordinátor munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A felek 2014. december 12-én írásban megállapodtak a munkaviszony közös megegyezéssel 2015. január 16-ával történő megszüntetésében. A felperes utolsó munkában töltött napja 2014. december 12-e volt. 2014. december 13-án a G.D. rendszerben az általa létrehozott fájlokat véglegesen törölte. Az alperes 2015. január 12-én azonnali hatályú felmondást közölt a felperessel az informatikai adatok törlése, szándékos károkozásra irányuló magatartás miatt.

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.1.692/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról:

Az alperes személygépkocsi alkatrészek gyártásával foglalkozó gazdasági társaság. A felperes jogviszonyát az alperes felmondással szüntette meg. Ennek indokolása szerint az alperesnél csökkentek a vevői megrendelések, továbbá egyes gyártási folyamatoknak kisebb létszámigényű gépeken való elvégzése miatt átszervezés vált szükségessé. A feladatok ellátását az alperes kevesebb munkavállalói létszámmal oldja meg, a felperes feladatai más munkavállalókhoz kerültek.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság által 2018. április 10-én tárgyalt Pfv.VI.20.117/2018. számú ügyben a jogerős ítélet a magyar állampolgár alpereseket a német állampolgár felperes javára közel 700 millió forint és járulékai megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek a felperes megbízásából, az általa biztosított vételárból vásárolt mezőgazdasági földterületek értékesítésekor befolyt vételárat  kötelesek a felperesnek kiadni. Az erre irányuló megállapodásuk, az atipikus szerződéses konstrukció jogszabályba nem ütközött.

A felperes az alperesi jogelődnél 2007. június 1-jétől állt határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban, ahol 2011. január 1-jétől üzemgazdász munkakör betöltésére nevezték ki, több egymást követő határozott idejű gazdasági osztályvezetői beosztásra szóló megbízásokkal. Az alperesi jogelőd 2016. február 26-án kelt intézkedésével tájékoztatta a felperest a munkáltató személyében 2016. április 1-jén bekövetkező változásról és 2016. május 1-jéig gyakorolható fenti változás miatti lemondási jogáról. Az alperesi jogelőd 2016.

Az alperes az 1987. január 31-én született felperes által 2011. december 12-én előterjesztett, rokkantsági nyugdíj megállapítására irányuló igénybejelentést – a munkaügyi bíróság ítéletével, majd a másodfokú társadalombiztosítási szerv végzésével elrendelt új eljárásban meghozott, 2016. április 28-án kelt határozatával – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdése, 36/B. §-a és 24. §-a alkalmazásával elutasította. Megállapította, hogy a felperes egészségkárosodása 1987. január 1-től 55%-os mértékű, 2011. május 17. és október 27.

Az alperes a 2016. április 21-én kelt határozatával – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (1) bekezdése, (2a) bekezdése és 43. § (2) bekezdése alkalmazásával – elutasította a felperes öregségi nyugdíj megállapítása iránti igénybejelentését. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A munkaügyi bíróság a keresetet – a Tny. 18. § (1) bekezdése, (2a) bekezdése, 37. § (1) bekezdése és 43. § (1)-(2) bekezdése, valamint a BH 2011.318. számon közzétett határozatban foglaltak alapján – elutasította.

Az alperes jogelődje 2010. november 10-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 88. § (1)-(2) bekezdése, 89. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 339. §-a és 345. §-a alapján – két határozatot hozott, amelyekben C. J. biztosított 2006. augusztus 19-én történt sérüléseivel kapcsolatban 2008. október 31. napjáig kifizetett  rokkantsági nyugdíj, illetve 2010. július 14-ig kifizetett 1.188.360 forint átmeneti járadék megtérítésére kötelezte a felperest. A határozat indokolása szerint a biztosított a T-n, 2006.

Az alperes 2010. május 1-jétől 2015. április 30-áig tartó határozott időre létesített szerződéses szolgálati viszonyt a felperessel, őrmester rendfokozatban, állományba vételekor komplex nyelvvizsga hiányában felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett.

A felperes 2012. december 1-jétől állt az alperes alkalmazásában főigazgató munkakörben 2010. november 30-áig terjedő határozott időre szóló munkaszerződéssel. Az alperes a munkaviszonyt 2014. január 31-én közölt felmondással, 2014. február 1-jétől kezdődő 2 hónap felmondási idővel megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság ítéletével annyiban változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy az 1.900.000 forint összegű átalánykártérítést 5.244.333 forint elmaradt jövedelemre és kamataira felemelte.