Egyszemélyes társaság egyedüli tagja felelősségének megállapítása iránt a Gfv.X. 30.082/2012. számú ügyben a Kúria 2012. május 21. napján kihirdetett határozata (Halker - MNV Zrt.)

Dátum

Ha a korlátolt felelősségű társaság egyedüli tagja, saját gazdasági érdekeit társasága érdekei elé helyezve, annak terhére hátrányos üzletpolitikát folytat, és az, ennek következtében felszámolás alá kerül, a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért a felszámolási eljárás befejezése után felelősséggel tartozik. A hátrányos üzletpolitika azzal is megvalósítható, hogy a társaság veszteségeinek rendezése, vagy a társaság megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. (1991. évi  XLIX. tv. 63.§ (2) bekezdése, 2006. évi IV.tv. 54.§ (2) bekezdése)

1996-ban alapították a C. A. Kft.-t, egy volt balatoni üdülő komplexum működtetésére. A Kft. egyszemélyes vállalkozás volt,  alapítója, és egyedüli tulajdonosa a magyar állam. A társaság tevékenysége és célja az volt, hogy e gazdasági társaság keretein belül szálláshely és vendéglátás érdekében hasznosítsa a komoly értéket képviselő balatoni ingatlanokat, ennek érdekében a tulajdonát képező ingatlanoknak a használati jogát a társaságba apportálta. Kezelőként – váltakozva - különböző állami szerveket jelölt ki.

A cég 2008. januárjában – több éves veszteséges működés után – önmagával szemben felszámolási eljárást kezdeményezett. A bíróság a céget felszámolási eljárást követően megszüntette. A felperesnek a megszűnt részvénytársasággal szembeni, a Legfelsőbb Bíróság ítéletével hatályban fenntartott, ítélőtáblai határozaton alapuló, a felszámolási eljárásban meg  nem térült, több mint 16 millió forint követelése maradt fenn.

A felperes ezt a követelést érvényesítette a jelen perben az állam, mint a kft. egyedüli tulajdonosával szemben, arra hivatkozással, hogy az, a társasággal szemben hátrányos üzletpolitikát folytatott, ez vezetett a  felszámoláshoz, amelynek következtében a megszűnt társaság az ő követelését nem tudta kielégíteni.

Az alperes azzal kérte a kereset elutasítását, hogy a társaság – kezdeti támogatása ellenére - folyamatosan veszteségesen működött, és azt, csak azért nem szüntette meg, mert privatizálni akarta. A működő társaságként való értékesítés nagyobb haszonnal jár, és arra, nagyobb az esélye is.

Az első fokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság megváltoztatta, és az alperest a felperes javára a keresettel egyezően marasztalta. Döntését az 1991. évi XLIX. tv. 63.§ (2) bekezdésére, és a 2006. évi IV. tv. 54.§ (2) bekezdésére alapította.

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletet – annak indokaival egyetértve – hatályában fenntartotta.

Kifejtette, - mint arra az eljárt bíróságok is utaltak, - a tartósan hátrányos üzlet politika folytatását az érintett cég oldaláról kell vizsgálni. Az alperes az uralt gazdasági társaságot az ingatlanainak hasznosítására, e vagyon működtetésére hozta létre. Az alapítást követően ezért - a céggel kapcsolatba lépő piaci szereplők, hitelezők védelmében is - a részvénytársaság érdekeit, eredményes működését, ingatlantulajdonosi érdekeivel szemben elsődlegesnek kellett volna tartania.

Az iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az uralt cég fennállásának második szakaszában az alperes nem gondoskodott a társaság eredményes működésének megteremtéséről. Tudomással bírt a veszteségekről, arról, hogy a cégének napi likviditási gondjai vannak, a beszállítóit nem tudja időben kifizetni. Ennek ellenére nem gondoskodott a veszteségek kiegyenlítéséről, vagy további veszteségek elkerülése végett, az uralt társaság megszűntetéséről. A társaság érdekeit – maga által sem vitatottan – az ingatlantulajdonosi érdekei, az ingatlanaival kapcsolatos üzleti céljai alá rendelte.

Budapest, 2012.június 4.

A Kúria Sajtótitkársága