Tájékoztató a Kúria elvi döntéséről, amelyet a piacfelügyeleti eljárásban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bizonyítási kötelezettségéről adott ki

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. november 6.

A bank (felperes) 2008. október 10-én, 17-én a 2023/A magyar államkötvénnyel tranzakciókat hajtott végre a ContiCap rendszerben. Ügyleteit más piaci szereplő vételi ajánlatainak elfogadásával kötötte meg október 15-i és 20-i elszámolási határidővel 5.000.000.000. és 450.000.000 HUF névértéken. A felperes, amikor a vételi ajánlatokat elfogadta nettó rövid pozícióban volt a kötvények vonatkozásában, ezért ahhoz, hogy szállítási kötelezettségét teljesítse 2008. október 15-én, 16-án és 20-án 2023/A jelű államkötvényeket vásárolt, és az általa elidegenített értékpapírokat – október 16-án (1.000.000.000. HUF), október 21-én (2.300.000.000. HUF), október 22-én (450.000.000 HUF) és október 27-én (1.700.000.000. HUF) szállította le.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (alperes) határozatában a felperest - a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt - 80.000.000 Ft felügyeleti bírsággal sújtotta, és kötelezte az eljárási költség megfizetésére. Érdemi döntését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 200.§-ában 202.§ a.) pontjában foglaltakra alapította. Határozatának indokolása szerint a felperes „az által, hogy professzionális piaci szereplőként, miután tudta, illetőleg az adott helyzetben elvárható gondosság mellett tudatában kellett volna lennie, hogy 2008. október 10-én és 17-én a 2023/A magyar államkötvényre vonatkozóan saját számlája terhére alacsony árfolyamon és magas hozammal nagy mennyiségű eladási ajánlatainak a ContiCap rendszerébe történő regisztrálásával befolyásolhatja, illetve befolyásolta is az egyes piac szempontjából meghatározott szereplők árjegyzéseit” megsértette a piac befolyásolás tilalmára vonatkozó szabályozást. Azt, hogy a felperes „elszámolási határidőn túl szállította le az eljárás tárgyát képező értékpapírt, vagyis az ügyletkötés időpontjában nem rendelkezett az eladott, az állampapírpiac volumenét tekintve kiugróan nagy mennyiséggel, az adott pénzügyi eszköz kereslet és kínálati viszonyairól és árfolyamáról való” félrevezető jelzésnek kell értékelni.

A Kúria – részben eltérő indokolással - helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, amely az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A Kúria ítéletében arra mutatott rá, hogy a Tpt. 202.§ a.) pontja szerint piacbefolyásolás az ”olyan ügylet kötése vagy kötésére irányuló megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról”. Jelen ügyben azonban az alperes nem bizonyította, hogy valamely piaci szereplő tényleg figyelembe vette volna a felperes eladási tranzakcióit az árfolyamjegyzését illetően, tehát azt, hogy a felperes ügyletei a piacot ténylegesen befolyásolták volna. Nem hagyható figyelmen kívül e körben az sem, hogy a felperes nem maga tett eladási ajánlatokat, hanem az ügyletek során a 2023/A államkötvényre tett nyílt vételi ajánlatokra válaszolt, ezeket fogadta el, tehát az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a meglévő keresletet elégítette ki. Az elszámolási határidőn túli szállításból és abból a tényből, hogy az ügyletkötés időpontjában a felperes nem rendelkezett az értékpapírokkal még nem bizonyított, és okszerű bizonyítékértékeléssel nem alátámasztott az az alperesi megállapítás mely szerint mindezt - a konkrét ügyben – hamis vagy félrevezető jelzésnek kell minősíteni. A szállítási határidő elmulasztása ugyanis jelen ügyben nem azt jelenti, hogy az értékpapírok a piacon nem álltak rendelkezésre, mivel ezeket a felperes a piacon beszerezte, tehát elérhetők voltak. A felperes továbbá megállapodott a szállításról és a késedelem - az alperes által sem vitatottan - rajta kívül álló okból következett be. Annak pedig nincs ügydöntő jelentősége, hogy a piaci résztvevők nem tudták, hogy a felperes short ügyleteket köt. Egy ügylet ugyanis önmagában azon oknál fogva, hogy short ügylet, még nem minősíthető hamis vagy félrevezető jelzést adónak, és a short ügyletek a piaci volumen megállapításából sem hagyhatók ki. A Fővárosi Ítélőtábla –az előzőekben részletezettek miatt - helyesen kötelezte az alperest új eljárásra. Ezt az alperesnek a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria ítélete alapján kell lefolytatnia, figyelemmel kell lennie arra, hogy a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettség őt terheli. Az új eljárás eredményeként pedig olyan döntést kell hoznia, amely megfelel a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogszabályoknak.
(Kfv.V.35.469/2011.sz.)

A Kúria Sajtótitkársága