Az alperes önkormányzat késedelembe esett a felperes felé fennálló vételárrészlet megfizetési kötelezettségével. Az alperes önkormányzattal szemben indult adósságrendezési eljárásban a felperes az adás-vételi szerződésből eredő tőkekövetelésének egészét, valamint ügyleti kamat követelése egy részét jelentette be hitelezői igényként. Az adósságrendezési eljárás befejezését követően fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a be nem jelentett ügyleti kamat és késedelmi kamat tekintetében kérte kötelezni az alperes önkormányzatot.
A jogerős ítélet azzal kötelezte az alperes önkormányzatot a kereseti kérelemben megjelölt követelés megfizetésére, hogy annak behajtása végett beszedési megbízás benyújtásának, illetve végrehajtási eljárás kezdeményezésének csak az adósságrendezési eljárás befejezését követő két év elteltével van helye. A másodfokú bíróság az ítélet indokolásában utalt a Győri Ítélőtábla ilyen jogértelmezést tartalmazó 1/2012.(XI.23.) kollégiumi véleményére is.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Utalt arra, hogy az EBH 1999.129. szám alatt közzétett elvi bírósági határozattól nem kíván eltérni, ezért jogegységi eljárást nem kezdeményez. A hivatkozott EBH-val összhangban arra a következtetésre jutott, hogy az adósságrendezési eljárás jellegéből és vonatkozó szabályozásából csak az a következtetés vonható le: A hitelezői igény bejelentése elmulasztásának szankciója az, hogy azt az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig nem érvényesíthetik az önkormányzattal szemben perindítás útján sem, illetve késedelmi kamatot sem érvényesíthetnek ez alatt az időtartam alatt a be nem jelentett követelés után.
Budapest, 2014. október 8.
A Kúria Sajtótitkársága