Régi neve: Elvi ügyek
A Kúria az alapvető jogok biztosának indítványára vizsgálta a Budapest Főváros „a Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül” megnevezésű, 77/2013. (XII. 3.) Főv. Kgy. rendelet 1. és 2. mellékleteinek törvényességét.
Kfv.V.35.544/2013/5.
A helyi adók rendszere a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. A főváros esetében az építményadót a kerületi önkormányzat jogosult bevezetni /Htv. 1.§ /1/-/2/ bekezdések/.
Kfv.V.35.628/2013/7.
Az alperes a pénzügyi fogyasztói jogvitára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt a pénzügyi szervezetet (felperes) 2.000.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta. Határozatában azt állapította meg, hogy a felperes nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének, mert a Pénzügyi Békéltető Testület (Testület) által kért nyilatkozatot a határidőt túllépve, hiányosan terjesztette elő, nem jelent meg a békéltetési eljárásra kitűzött meghallgatáson, illetve ezen nem képviseltette magát.
A néhai terheltet a Budapesti Büntetőtörvényszék az 1950. április 21. napján meghozott B.XL.3676/1950/3. számú ítéletében 1 rendbeli, az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet (a továbbiakban: Nbr.) 15. § 3. pontjában meghatározott folytatólagosan elkövetett népellenes bűntett, és további 1 rendbeli, az Nbr. 15. § 5. pontjában meghatározott, bűnsegédi bűnrészességben elkövetett népellenes bűntett miatt az 1878. évi V. törvény 96.
Kfv.I.35.387/2014
A felperest megilleti az adóalap csökkentése, tekintettel arra, hogy az áru ellenértéke részére nem került megfizetésre, és azt a szerződés megszűnése (felbontása) folytán már nem is követelheti.
Az adós felszámolásának megindulása után egy román társaság jelentkezett a felszámolónál és bejelentette hitelezői igényét. A felszámoló levélben tájékoztatta a társaságot arról, hogy milyen módon válhat az adós hitelezőjévé. A levélhez nem mellékelte a 38/2009. (VIII.31.)IRM rendelet 2. számú melléklete szerinti tájékoztatást, és az ott megjelölt adatokból nem közölte a hitelezővel a bíróság Gazdasági Hivatalának bankszámla számát.