Jelentős ügyek

(Mfv.I.10.750/2013.)

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a felperes raktárvezető munkakörben fennálló munkaviszonyát 2012. január 26-án kelt rendkívüli felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes a munkaköri kötelezettségeit súlyosan megszegte, és ezzel az alperesnek jelentős kárt okozott. A leltározás során 15.589.005 forint leltárhiány keletkezett a felperes munkaköri kötelezettségét képező munkaterületen.

A végrehajtást foganatosító bíróság a Vht.114/A.§ (1) bekezdése alapján elutasította a zálogjogosultnak a   végrehajtási eljárásba bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmét, mert az adós vitatta a zálogjogosult követelésének jogalapját és összegszerűségét, állítását pedig valószínűsítette. A zálogjogosult egyrészt megfellebbezte az elutasító végzést, másrészt az elutasító végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül megindította a Pp.386.§-a szerinti végrehajtási pert.

A felperes keresetét látszólagos tárgyi keresethalmazatként terjesztette elő: a vételárnak és kamatának a megfizetését harmadlagosan abban az esetben igényelte az I. rendű alperestől, ha bíróság nem találja alaposnak sem az elsődleges, sem a másodlagos (az eredeti állapot teljes körű, illetve részleges helyreállítására vonatkozó, az I. rendű alperesen kívül a további alperesekkel szemben is előterjesztett) követelését. A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az I. rendű alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte.

A végrehajtást foganatosító bíróság a Vht.114/A.§ (1) bekezdése alapján elutasította a zálogjogosultnak a   végrehajtási eljárásba bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmét, mert az adós vitatta a zálogjogosult követelésének jogalapját és összegszerűségét, állítását pedig valószínűsítette. A zálogjogosult egyrészt megfellebbezte az elutasító végzést, másrészt az elutasító végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül megindította a Pp.386.§-a szerinti végrehajtási pert.

A peres felek az alperes pénzintézet tulajdonát képező ingatlanra vonatkozó zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötöttek. A felperes birtokba lépett, azonban nem tett eleget maradéktalanul fizetési kötelezettségének, ezért az alperes felmondta a szerződést, majd a felperes kötelezettségvállalását tartalmazó közjegyzői okirat záradékolásával az ingatlan kiürítése iránt végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes keresetében a végrehajtás megszüntetését és a pénzügyi lízingszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte.

Az alperes a felek között 2004. február 26-án létrejött vállalkozási szerződés alapján elvégezte egy üzletközpont kivitelezési munkáit. A teljesítés időpontja 2004. december 08. volt.
 
A felperes 2010. nyarán észlelte, hogy az üzletközpont homlokzatán több helyen nagy kiterjedésű felületen folyamatosan válik le a vakolat. 2010. szeptember 14-én ezért írásban tájékoztatta az alperest a hibáról, és a hibás teljesítésre hivatkozással felszólította a kijavításra. Az alperes a kijavítástól elzárkózott.
 

Kfv.III.37.756/2014

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvenciahasználat jogsértő voltának megállapítására alapozottan jogerős határozatával pénzbírsággal sújtotta a szolgáltatót.  A  döntés ellen benyújtott keresetet az elsőfokú bíróság elutasította.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2012. május 17-én kelt határozatát – amellyel a felperes korhatár előtti ellátás megállapítására irányuló kérelmét elutasította – helybenhagyta. A munkaügyi bíróság a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú szervet új eljárásra, az ellátás 2012. április 21. napjától való megállapításra kötelezte, mert a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khetv.) 7.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú, megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítására irányuló igénybejelentést elutasító határozatot helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerint az ápolási díj nem minősül biztosítási jogviszonynak.

A kérelmezett munkáltatónál 2011. január 28-án megszűnt az üzemi tanács, ezért a kérelmező szakszervezet 2011. február 2-án új üzemi tanács választás érdekében választási bizottságot hozott létre. A bíróság a kérelmező kérelmére 2012. június 19-én megállapította, hogy erre jogszerűen került sor. 2012. október 7-én a választási bizottság elnöke írásban kérte a munkáltatótól a választásra jogosult, illetve a választható munkavállalók névjegyzékének kiadását, mely teljesítését arra figyelemmel tagadta meg a kérelmezett, hogy azt már 2011.