A Kúria az alapvető jogok biztosának indítványára vizsgálta a Budapest Főváros „a Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül” megnevezésű, 77/2013. (XII. 3.) Főv. Kgy. rendelet 1. és 2. mellékleteinek törvényességét.
A Kúria a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörére vonatkozóan lehetséges alkotmányos aggályokat észlelt, ezért egyes indítványi elemek elkülönítése mellett megfontolás tárgyává tette az Alkotmánybírósághoz fordulást.
A Fővárosi Közgyűlés rendeletének elbírált 1. melléklete kapcsán a Kúria megállapította, hogy mivel a helyi önkormányzati szabályok a jog kriminális eszközeinek segítségével kényszeríthetik a hajléktalan embert meghatározott közterület elhagyására és figyelemmel arra a körülményre is, hogy a törvényi szabálysértési tényállással védett értékek az Alaptörvényben rögzítettek ugyan, mégis alanyi jogokat nem érintő, elvont értékek, ezért az új szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni.
A megszorító értelmezés azt jelenti, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen, igazolhatóan érvényesülést kívánnak. A hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem. Másrészt a megalkotott önkormányzati rendelet rendelkezéseinek a normavilágosság követelményének megfelelően, kellően pontosnak kell lenniük.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fenti megfontolások alapján jogszerűnek ítélte a Fővárosi Közgyűlés szabályozását a gyalogos aluljárók (1. melléklet 4. pontja) esetében, viszont törvénysértőnek minősítette a tilalmazást azokon a közterületeken, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés automatikusan a parkolás szempontjából védett közterületekhez kötött (1. melléklet 8. pont)
Budapest, 2014. szeptember 27.
A Kúria Sajtótitkársága