Jelentős ügyek

Az alperesek közös tulajdonában álló ingatlant a helyi önkormányzat kezdeményezésére a kisajátítási hatóság – a tulajdonjog elvonása mellett –  kisajátította. A jogorvoslat folytán eljárt bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, és kötelezte a hatóságot új eljárás lefolytatására. A megismételt eljárásban a kisajátítási hatóság a kártalanítás összegét felemelte, de nem rendelkezett az eredeti kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől a különbözet után fizetendő törvényes mértékű késedelmi kamatról az iránt az alperesek újabb eljárást indítottak.

Kfv.II.37.764/2014.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes a 2013. augusztus 26-án kelt felmentéssel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvény (Kjt.) 30.§ (1) bekezdés b) pontja alapján megszüntette. A felmentésben a felperest tájékoztatták arról, hogy iskolai végzettségének és szakképzettségének megfelelő másik betöltetlen, így részére felajánlható munkakör nincs az alperesnél.

A Kúria a 2015. január 19. napján megtartott tanácsülésen – az I. és II. rendű terheltek védőjének felülvizsgálati indítványa nyomán – a Miskolci Törvényszék 6.B.955/2009/228. számú, valamint a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.751/2013/34. számú számú ítéleteit e két terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és az eljárást a terhükre rótt valamennyi bűncselekmény kapcsán - törvényes vád hiánya okán - megszüntette.

Mfv.II.10.391/2014/4

A felperes az alperes alkalmazásában állt közalkalmazotti jogviszonyban tanár munkakörben. Illetménye 2013. augusztus 30-án 223.200 forint volt, melyből 174.200 forint volt a garantált illetmény, 49.000 forint a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, továbbá havi 10.000 forint illetménypótlékban is részesült.

A felek között 2005. július 19-én vállalkozási szerződés jött létre egy rakodógép kijavítására. Az alperes a javítást nem megfelelően végezte el és újabb hibákat is okozott. A munkagépet ezért a felperes végül más vállalkozóval javíttatta meg.

A felperes keresetében elsődlegesen elállási jogára hivatkozással, másodlagosan kijavítási költség címén, harmadlagosan pedig a kártérítés szabályai alapján 4.864.618 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Kfv.V.35.216/2014/8

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ XX. fejezetében szabályozott közigazgatási perben a bíróság a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat jogszerűségéről dönt a Pp. 215.§-ának megfelelően a kereseti kérelem keretei között.

Kfv.V.35.250/2014/5

A vagyonszerzés utáni illetékezés egy folyamat, amely a vagyonszerzésben részt vevő felek illetve a hatóság eljárásának együtteséből áll. Az Itv. szabályozza azt is, hogy az eljárás során kinek mi a kötelezettsége, amely a törvény módosítása folytán változhat. Elsődleges ezért a közigazgatási eljárásra irányadó hatályos jogszabályok meghatározása, figyelemmel arra, hogy egyes esetekben, például kedvezmények alkalmazásakor a törvény években is rendelkezhet eljárási időtartamról.     

A Kúria a 2015. január 20. napján tanácsülésen meghozott végzésével a Gyöngyösi Városi Bíróság, valamint az Egri Törvényszék ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

Kfv.I.35.363/2014/13.szám

Az elsőfokú adóhatóság bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le a Foglalkoztatónál, és – egyebek mellett – megállapította, hogy a felperes biztosítással járó jogviszonya 1990. május 15-től 2006. január 9-ig állt fenn. Az adóhatóság hatáskörét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Tbj.) 54.§ (2) bekezdés b) pontjára alapította.