A felek között 2005. július 19-én vállalkozási szerződés jött létre egy rakodógép kijavítására. Az alperes a javítást nem megfelelően végezte el és újabb hibákat is okozott. A munkagépet ezért a felperes végül más vállalkozóval javíttatta meg.
A felperes keresetében elsődlegesen elállási jogára hivatkozással, másodlagosan kijavítási költség címén, harmadlagosan pedig a kártérítés szabályai alapján 4.864.618 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetnek helyt adott. Kifejtette, hogy a lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként egyértelműen megállapítható volt, hogy az alperes a vállalkozási szerződést hibásan teljesítette. A felperes azonban az elállási jogát indokolatlanul gyakorolta, a mással elvégeztetett javítás költségeinek megtérítésére viszont megalapozottan tartott igényt.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a felperes a második lépcsős szavatossági jogok közé tartozó, a kijavítási költség megfizetésére irányuló igénye érvényesítésének feltételeit, vagyis azt, hogy kötelezettet a hibák kijavítása során indokoltan mellőzték, nem igazolta. A felmerült kijavítási költség megfizetésére ezért nem tarthat igényt. Kártérítés megfizetésére irányuló határozott kereseti kérelmet pedig a felperes a másodfokú bíróság megítélése szerint a perben nem terjesztett elő, e vonatkozásban ezért érdemi döntés hozatalára nem kerülhetett sor.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásban a Kúriának több elvi kérdésben kellett állást foglalnia. Így megállapította, hogy a vállalkozási szerződés teljesítése során elkövetett súlyos szerződésszegés, illetve az, hogy a kötelezett a hibás teljesítés tényét ezt követően nem ismeri el, hanem azt még a per során is tagadja, önmagában is alapot ad a második lépcsős szavatossági jogok választására. A mással történő javíttatás jogának választása esetén pedig, ha a kötelezettet indokoltan mellőzik, a jogosult a teljes reális javítási költség megtérítését követelheti. A kötelezett indokolatlan mellőzése esetén egyébként, ha a javítási költség ténylegesen felmerült, a jogosult igényt tarthat annak az összegnek a megfizetésére, amennyibe a javítás a kötelezettnek került volna.
Budapest, 2015. február 19.
A Kúria Sajtótitkársága