Kfv.I.35.363/2014/13.szám
Az elsőfokú adóhatóság bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le a Foglalkoztatónál, és – egyebek mellett – megállapította, hogy a felperes biztosítással járó jogviszonya 1990. május 15-től 2006. január 9-ig állt fenn. Az adóhatóság hatáskörét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Tbj.) 54.§ (2) bekezdés b) pontjára alapította.
A Foglalkoztatónál lefolytatott ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság önálló határozatot hozott a felperessel szemben. Ebben a határozatában – járulék adónemben való megállapítás nélkül – megállapította, hogy a felperes tagsági jogviszony keretében volt biztosított 2006. január 1. és január 9. között. Hatáskörét a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontjára alapította. Az alperes helybenhagyta az elsőfokú döntést.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a jogerős ítéletet, az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – a felülvizsgálati kérelemben foglaltak elbírálásának mellőzésével hatályon kívül helyezte.
A Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbikban: Pp.) 336/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizonyítási szabályokra tekintettel hivatalból vizsgálta, hogy az alperes hatáskörében járt-e el, vagy pedig sérültek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi szabályok: az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, kivéve, ha a hatóság a 22. § (3) bekezdése szerint járt el.
A biztosítási jogviszonyok fennállásának kérdésében az alperest megillető, alapvető hatásköri szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 10.§ (2) és (3) bekezdése, valamint a Tbj. 54.§ (2) bekezdése tartalmazza.
Az alperesi határozat meghozatalának időpontjában, 2013. február 18-án hatályos Tbj. 4.§ r) pont 1.) alpontja szerint tehát az alperes a biztosítási kötelezettség és annak szabályai megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítása körében igazgatási szerv, de a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontja következtében csak akkor jogosult eljárni, ha mindez járulék – az Art. 4.§ (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában: adó – utólagos megállapításával jár. Az adóhatóság részéről a „járulék utólagos megállapítása” kiterjed a biztosítási jogviszonyok jogcímeinek és az utánuk ténylegesen fennálló járulékfizetési kötelezettségek megállapítására. A Tbj. 54.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében járulék utólagos megállapításával nem járó esetekben az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítására, törlésére.
Az alperesi határozat nem tartalmazott járulékra vonatkozóan utólagos megállapítást, a megállapításra a Foglalkoztatónál került sor. Ennek ellenére a határozat, majd az alperes perbeli nyilatkozata hivatkozott a Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pontjára. A Tbj. érintett rendelkezései azonban nem adnak lehetőséget az egyes eljárások – jelen esetben a Foglalkoztatónál járulék utólagos megállapítását eredményező és a perbeli, járulék utólagos megállapítását nem tartalmazó határozatok – összevonására, a megelőző, jogerősen lezárult eljárásban alkalmazott hatásköri szabály – Tbj. 54.§ (2) bekezdés b) pont – kiterjesztő továbbvitelére. A Tbj. 54.§ (2) bekezdése csak a konkrét határozattal összefüggésben értelmezhető, az igazgatási szerv hatáskörének a konkrét határozati megállapítások tekintetében kell fennállni.
Mindezen szabályok alkalmazásával a Kúria megállapította, hogy a felperes biztosítási jogviszonyát érintő, de járulék utólagos megállapításával nem járó határozat meghozatalára az adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel, az elsőfokú bíróság által érdemben vizsgált közigazgatási döntés semmis. Ezért a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdése és 339.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra kiterjedően. A hatályon kívül helyezés következtében a Kúria mellőzte a felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi vizsgálatát.
Budapest, 2015. február 11.
A Kúria Sajtótitkársága