A Kúria a 2015. január 20. napján tanácsülésen meghozott végzésével a Gyöngyösi Városi Bíróság, valamint az Egri Törvényszék ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság – megismételt eljárás keretében - bűnösnek mondta ki a terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [1978. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a), d) pont] és testi sértés vétségében [1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdés], ezért őt egy év börtönbüntetésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint elrendelte a terhelttel szemben korábban kiszabott tíz hónap börtönbüntetés végrehajtását.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a terhére rótt cselekményeket társtettesként elkövetett, a 2012. évi C. törvény (Btk.) alapján a 339. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a), b) és d) pontjai szerinti garázdaság bűntettének, valamint a 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés vétségének minősítette, a büntetést halmazatiként tekintette kiszabottnak, a szabadságvesztés tartamát egy év hat hónapra, a mellékbüntetés tartamát kettő évre súlyosította, és megállapította, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből a kétharmad rész kiállása után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a törvényes vád hiányára hivatkozva a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a városi ügyészség feljegyzésben vádolta meg a terheltet garázdaság bűntettével és testi sértés vétségével, majd bíróság elé állítás keretében tartott tárgyaláson lefolytatott eljárás alapján hozott a városi bíróság ítéletet, melyet azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett. Miután azonban a megismételt eljárást a bíróság már nem a bíróság elé állítás külön szabályai, hanem az általános szabályok alapján folytatta le az első fokú eljárást anélkül, hogy az ügyészség vádiratot nyújtott volna be, megítélése szerint a változatlan feljegyzés formájában előterjesztett vád a megismételt eljárásban nem felelt meg a vád törvényi feltételeinek.
A Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A Kúria végzésében kifejtette, hogy a bíróság elé állítás során az eljárt ügyész a tárgyaláson – a Be. 522. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően – a vádat szóban terjesztette elő és a terheltet az 1978. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) és d) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettével, valamint a 170. § (1) bekezdése szerinti könnyű testi sértés vétségével vádolta meg; ezt a szóban ismertetett tényállással együtt az általa készített és a bíróság rendelkezésére bocsátott feljegyzés is tartalmazza. Mivel a Be. 516. §-a szerint a bíróság elé állítás esetén a törvény rendelkezéseit a XXIV. Fejezetben írt eltérésekkel kell alkalmazni, az 522. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a bíróság elé állítás esetén az ügyész a vádat a tárgyaláson szóban terjeszti elő.
A Be. 2. § (2) bekezdése szerint pedig törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Ennek a törvényi rendelkezésnek a városi ügyészség által szóban előterjesztett vád minden tekintetben megfelelt. Emellett – bár annak benyújtását a törvény nem írja elő – az ügyész a vádról a kialakult gyakorlatnak megfelelően feljegyzést is készített, ami a vád törvényességéhez szükséges adatokat ugyancsak tartalmazta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, ki nem küszöbölhető megalapozatlansága miatt, illetve azért, mert a bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, így az ítélet érdemi felülbírálatra nem volt alkalmas.
Mivel a büntetőeljárási törvénynek sem a külön eljárásra – a bíróság elé állításra – vonatkozó XXIV. Fejezete, sem a megismételt eljárásra vonatkozó XVI. Fejezete nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a bíróság elé állítást követően megismételt eljárásban az ügyészségnek vádiratot kellene készítenie, a megismételt eljárásban a városi bíróság a Be. 404. § (1) bekezdésében írt szabályoknak megfelelően ismertette az törvényszék - hatályon kívül helyező - határozatát, a városi bíróság – hatályon kívül helyezett – ítéletét, valamint a városi ügyészség feljegyzését is. Az ismertetést követően az V. rendű terhelt és védője akként nyilatkoztak, hogy az ismertetett iratokban foglaltakat megértették, majd a bíróság a bizonyítási eljárást V. rendű terhelt kihallgatásával megkezdte.
Azaz a megismételt eljárásban is törvényes – mégpedig az előállítás során szóban előterjesztett – vád alapján járt el az elsőfokú bíróság, így a másodfokon eljáró törvényszék sem követett el eljárási szabálysértést, amikor törvényes vád hiányára hivatkozva az első fokú ügydöntő határozatot nem helyezte hatályon kívül.
Budapest, 2015. február 11.
A Kúria Sajtótitkársága