Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé az iratanyag nagy terjedelme tette, emellett az ügyben jogkérdés is felmerült. A per a pertárgyértékre tekintettel kiemelt ügynek minősül.
A Kúria a 2014. február 4. napján kihirdetett végzésével a Pécsi Törvényszék ítéletét és a Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság végzését az I. r. vádlott vonatkozásában hatályában fenntartotta.
A Kúria a 2014. február 4. napján kihirdetett végzésével a Zalaegerszegi Városi Bíróság ítéletét és a Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzését az I. r. terhelt vonatkozásában hatályában fenntartotta.
A felperes vezetőedző munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A Magyar Kupa egyik mérkőzésén a nyomozóhatóság előállította és bilincsben elvezette. A főügyészség arról tájékoztatta a munkáltatót, hogy egy folyamatban lévő bűnügyben a felperest gyanúsítottként hallgatták ki gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt.
Mfv.I.10.383/2013/5.
A felperes az alperesi szövetkezet tagja, 2010. október 28-áig a háromtagú igazgatóság tagja volt, vagyis az alperes vezető tisztségviselőjének számított. Ezen túlmenően a felek között munkaszerződés jött létre, amely szerint a felperes az alperes L-i telepének vezetője volt.
A felperes 2011. október 21-én a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban korábban (2008) keletkezett dokumentumokban foglalt közérdekű adatok kiadását kérte az alperestől. A közérdekű adatok egy részének kiadását az alperes megtagadta, ezért a felperes keresetében az alperesnek az un. Teller-projekt keretében az új nukleáris létesítmény előkészítésével, illetve a meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítésével, valamint az un.
Mfv.I.10.259/2013
A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs jogi lehetőség.
1999. január 22-én a felperes bakancsára egy tartály tömlőjéből forróvíz folyt, és az a lábán égési sérüléseket okozott. Az esetet követően a felperes kórházba került, szepszis kórisme került megállapításra. A felperes 2001. április 24-étől 67 %-os munkaképesség-csökkenés alapján rokkantsági nyugdíjban részesül, amelyet 2003. februártól kezdődően 100 %-os munkaképesség-csökkenés alapján folyósítanak a részére.
Az I.r. alperes mint eladó, és a felperes mint vevő között 2004. december 28-án adásvételi szerződés jött létre. A szerződésben rögzítették, hogy az I.r. alperes kizárólagos tulajdonát képező debreceni ingatlanból telekalakítási eljárás keretében 35 db, a szerződésben részletezett új hrsz-ú ingatlan kialakítása van folyamatban, melyek az adásvételi szerződés tárgyát képezik. Az ingatlanon további, nem családi házas beépítésű ingatlanok is kialakításra kerülnek.
A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelme folytán számos, szerteágazó kérdésben kellett felülbírálnia a jogerős ítéletet. Az ingóvagyon megosztásával kapcsolatban az alperes vitatta a természetbeni megosztást, arra hivatkozva, hogy az életközösség megszűnése óta a felperes által használt ingóságok szétosztás számára méltánytalan hátrányt jelent.
A házasság felbontása és járulékai iránt folyamatban volt ügy különös munkaigényességét az adta, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében 30 pontban részletezte számtalan eljárási és anyagi jogi jogszabály megsértésére alapított kérelmeit. Ezek között a bíró „elfogultságától” kezdve, az első- és a másodfokú eljárás szinte valamennyi mozzanatán (idézés, környezettanulmány elkészítésének szabálytalansága) keresztül, a bizonyítékok mérlegelését, a jogerős ítélet nem megfelelő indokolását, végső soron az egész eljárás jogszerűségét kifogásolta.