A per 2006. február 28. napján indult, tárgya a házastársi közös vagyon megosztása. A felek az ingóságok elosztásában a per alatt megállapodtak, a felperes végleges keresetében az életközösség alatt vásárolt három ingatlan közös tulajdonának megszüntetését, továbbá a felek által alapított, bt. formában működő két patika vagyoni részesedésének megosztását kérte.
A Kúria hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet, amely elutasította a szabadalombitorlás megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indított keresetet. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok azon álláspontjával, mely szerint a perbeli szabadalom valamennyi igényponti jellemzője nem olvasható rá a kifogásolt termékre, ezért a szabadalombitorlás nem állapítható meg.
A felperes 2009. november 3-ától írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélkül munkát végzett. A munkaviszony feltételeiről, a munkavégzés helyéről, a munkaidőről az I.r. alperes kapcsolattartójával, G.P-vel állapodott meg, aki betanította, és ő kérte számon a munkaköri feladatok elsajátítását és azok teljesítését is. A felperes az I.r. alperes által kiadott szolgálatvezénylésbe foglalt munkaidő beosztás szerinti napokon látta el az őrszolgálati tevékenységet 24/48 órás munkaidő-beosztás szerint. A biztonsági őröknek az I.r.
Az alperes a 2013. április 11-én kelt fizetési meghagyással – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §-a alkalmazásával – 3.817.585 forint és kamata megfizetésére kötelezte a felperest az általa foglalkoztatott munkavállaló 2010. január 18-án – akkumulátor robbanás folytán – bekövetkezett balesete miatt felmerült egészségbiztosítási ellátási költségek megtérítése címén. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította.
A felperes 2009. december 14-étől állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel, illetve annak jogelődjével kontroller munkakörben. Az alperes 2010. július 1-jén keretszerződést kötött a Z. Kft-vel, amelyben az alperes vállalta a Z. Kft. tagi határozatokkal, ezen belül az ügyvezetéssel, felügyelőbizottsággal kapcsolatos feladatainak az ellátását.
A felperes 2004. szeptember 18-án létesített az alperes jogelődjével határozatlan idejű munkaviszonyt. 2005. augusztus 1-jétől a felperes személyi alapbére havi 200.000 forintra emelkedett. Ezen a havi bérjegyzéken az alperes a személyi alapbéren túl 90.000 forint mozgóbért, és a 2005. szeptembertől decemberig terjedő időre vonatkozóan havi 95.000 forint mozgóbért tüntetett fel. A 2006. január havi bérjegyzék szerint a felperes mozgóbére 101.000 forint volt.
A Budapest, a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen lévő, a nemzeti vagyon részét képező Citadella műemlékegyüttest magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló állami vagyonelemnek minősülő ingatlan használatának és hasznosításának vizsgálata tárgyában a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 4/A. §-a alapján hivatalból indított hatósági eljárásban az alperes jogelődje a 2013.
A terheltet a Német Szövetségi Köztársaságban többrendbeli, szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem, és ezzel halmazatban más személy elleni és nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények miatt halmazati büntetésül tizenhárom év szabadságvesztésre ítélték és elrendelték a terhelt biztonsági őrizetbe vételét.
Az Igazságügyi Minisztérium megkeresése alapján a törvényszék végzésével a német bíróság ítéletének érvényét az 1978. évi IV. törvény szerinti bűncselekményeknek minősítve, a kiszabott büntetést tizenöt évi fegyházbüntetésként ismerte el.
A felperes és a II.r. alperes között 1998. május 26-án fővállalkozási szerződés jött létre a felperesi önkormányzat területén a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A fővállalkozói díjat átalánydíjként 1.113.027.776 forintban határozták meg, a teljesítési határidő 2002. június 30. volt. A II.r. alperes a szerződéskötést követő 30 napon belül a fővállalkozói díj 10 %-ának megfelelő összegű jólteljesítési bankgarancia nyújtására volt köteles azzal, hogy e kötelezettség teljesítésének elmulasztása a szerződést felbontja.
Az alperes fizetési meghagyással 3.782.304 forint megfizetésére kötelezte a felperest az általa foglalkoztatott B.T. üzemi balesete miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén, figyelemmel arra, hogy a felperes munkavédelmi szabályszegése ok-okozati összefüggésben áll az üzemi baleset bekövetkeztével, így a balesettel összefüggő egészségbiztosítási ellátások költségei megtérítésére a felperes köteles.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mely döntést a másodfokú bíróság helybenhagyott.