A felperes 2014. június 7. napján Németországban vásárolt személygépkocsit kívánt Magyarországra hazahozni. A személygépkocsira 2014. június 10. napján a magyarországi úti cél megjelölésével ideiglenes rendszámot kért és kapott Németországban. Az ideiglenes rendszám öt napra volt érvényes, 2014. június 14-ig tartó időszakra. Ezen kiállított ideiglenes forgalmi engedélyben feltüntetésre került a gépjármű típusa, forgalmi rendszámba az üzembentartó neve és lakcíme, a jármű azonosításához szükséges alvázszám is. Az okiratot az okmányiroda aláírásával és bélyegzőjével látta el. Az ideiglenes rendszám érvényessége e forgalmi engedély alapján június 10-14. napjáig terjedt, a járműre vizsga, próba vagy szállítási út céljára lett kiadva, és azon szerepelt a felperes lakóhelye is.
Komárom-Esztergom Megyében helyszíni ellenőrzés keretében az intézkedő rendőrök 2014. június 10. napján a gépjármű hatósági jelzését elvették, helyszíni bírságot szabtak ki, és nem engedték, hogy a felperes a lakóhelyéig közlekedjen a járművel. Az intézkedés elleni panaszt a rendőrhatóság elutasította, az Országos Rendőr-főkapitányság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokú rendőrhatóságot új eljárásra kötelezte. A jogerős ítélet indokolása megállapította, hogy a rendőri intézkedés abban a vonatkozásban, hogy a rendőrségről szóló törvény értelmében a rendőrhatóságnak joga van a gépjárművet feltartóztatni és ellenőrizni, jogszerű volt, ezen túlmenően azonban nem volt kellőképpen dokumentálva, és nem tűnik ki a rendőri intézkedésből, hogy pontosan milyen jogszabályt sértett meg a felperes, csupán általánosságban került az rögzítésre, hogy a felperes úti okmánya nem alkalmas a belföldön való ideiglenes közlekedésre. Azt, hogy miért akadályozták meg a felperest a továbbközlekedésben, semmiféle jogszabályi hivatkozással nem támasztották alá. Ezen rendőri intézkedés szintén jogszerűtlen volt.
Az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet ellen, alapvetően az intézkedés jogszerűségét állítva az 1968. évi november 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény kihirdetéséről szóló 1980. évi 3. törvényerejű rendeletre, annak 35. cikk (1) bekezdés a) pontjára hivatkozott, konkrétan arra, hogy az ideiglenes forgalmi engedélyben nem került feltüntetésre a jármű első nyilvántartásba vételének időpontja, tehát nem felel meg az Egyezmény forgalmi engedélyre vonatkozó követelményeinek.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Alapvetően az Alaptörvénnyel és az EU legfontosabb szabadságjogainak sérelmével járónak, az áruk szabad mozgásának, mint az egyik legfontosabb elvébe ütközőnek tartotta azt a rendőrhatósági gyakorlatot, amely szerint a német hatóságok által kiállított ideiglenes, meghatározott időtartamig szóló forgalmi engedélyt egy helyszíni ellenőrzés során érvénytelennek nyilvánítja, és a gépjárművet további közlekedésében akadályozza. Az ügy elbírálásakor a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 1. §-a, 2. § (3) bekezdése, és 25/B. §-a, a 326/2011. (XII.28.) Korm.rendelet 47.§ (4) bekezdése az Európai Unió Tanácsának 1999/37/EK irányelvével, az Európai Közösségek Bizottságának értelmező közleményével összhangban álló alkalmazását tartotta követendőnek.
Az irányelvből – mivel annak szövege nem tesz különbséget az állandó és az ideiglenes forgalmi engedély között – az értelmező közleményben foglaltak alapján az következik, hogy az egyik tagállamban érvényesen kiállított ideiglenes forgalmi engedéllyel és ahhoz tartozó ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű annak érvényességi idején belül az Európai Unió tagállamainak területén szabadon mozoghat. A Kúria egyrészt a német jogszabályi rendelkezések, másrészt pedig az azzal összhangban lévő 1999/37/EK irányelvnek – az Európai Közösségek Bizottságának a 2007. február 14. napján kiadott és a másik tagállamból származó gépjárművek nyilvántartási eljárásáról szóló értelmező közleményében foglaltakkal összhangban álló – értelmezésével és a rendelkezésre álló tájékoztatások tartalmának figyelembe vételével megállapította, hogy az eljárás alá vont személy jogszerűen közlekedett az öt napos érvényességi idővel ellátott ideiglenes forgalmi engedéllyel és ahhoz kiállított rendszámmal (valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet igazoló zöldkártyával) az Európai Unió területén.
Budapest, 2017. március 30.
A Kúria Sajtótitkársága