A Kúria megállapította, hogy a kormányhivatal csak azon önkormányzati rendeletek, illetve önkormányzati rendeleti rendelkezések vizsgálatát kérheti a Kúriától, amelyre nézve korábban eredménytelen törvényességi felhívást bocsátott ki. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga.
Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint az érintett önkormányzat rendeletet alkotott a helyi építési szabályzat módosításáról. A módosításhoz kapcsolódva nem végezték el a más jogszabály által előírt véleményeztetési, egyeztetési eljárást, illetve a módosító rendelet kihirdetése és hatályba léptetése között sem biztosítottak a más jogszabály által előírt legalább 15 napos felkészülési időt. A kormányhivatal törvényességi felhívást bocsátott ki a törvénysértés megszüntetésére, aminek az érintett önkormányzat akként tett eleget, hogy a módosító rendeletet hatályon kívül helyezte.
Ezt követően a kormányhivatal a Kúriához fordult, kérte a módosító rendelet által megállapított helyi építési szabályzati rendelkezés vizsgálatát és megsemmisítését, valamint a módosító rendelet közjogi érvénytelenségének megállapítását. Az előzőt tekintve a kormányhivatal úgy érvelt, hogy a módosító rendelet szövege beépült az alaprendeletbe, míg az utóbbi tekintetében a rendeletalkotás garanciális szabályainak a megsértésére hivatkozott.
A Kúria az indítványt elutasította. A Kúria megállapította, hogy a törvényességi felhívás csak a módosító rendeletet érintette az érintett önkormányzat pedig teljes mértékben elfogadta a törvényességi felhívásban foglaltakat, amikor a módosító rendeletet hatályon kívül helyezte. A kormányhivatal törvényességi felhívás keretében nem kérte az önkormányzattól az alaprendelet módosítását, tehát e vonatkozásában a törvényességi felhívás elmaradt. A közjogi érvénytelenséggel kapcsolatban a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel már a módosító rendelet nincs hatályban, a kormányhivatal az absztrakt normakontroll eljárás kezdeményezése keretében pusztán a törvénysértés megállapítását – megsemmisítés nélkül – a módosító rendelet vonatkozásában nem kérheti.
A Kúria álláspontja szerint a kormányhivatalnak először is meg kell vizsgálnia, hogy a módosító rendelet szövege (annak hatályon kívül helyezése ellenére) valóban beépült-e az alaprendeletbe, majd ha igen, akkor az alaprendeletre vonatkozó új törvényességi felhívás keretében kezdeményezheti a törvénysértés megszüntetését, illetve annak önkormányzati elutasítása esetén a Kúria eljárását.
Az ügyben a Kúria a döntés elvi tartalmát akként határozta meg, hogy a Kormányhivatal csak azon önkormányzati rendeletek, illetve önkormányzati rendeleti rendelkezések vizsgálatát kérheti a Kúriától, amelyre nézve korábban eredménytelen törvényességi felhívást bocsátott ki. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga.
Budapest, 2017. március 1.
A Kúria Sajtótitkársága