A kerekasztal beszélgetésen a Kúria elnökének képviseletében dr. Hajnal Péter megbízott tanácselnök vett részt, és az alábbiakról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit:
a Kúria Magyarország Alaptörvénye,és a Bszi. alapján az igazságszolgáltatás, az ítélkező tevékenység szakmai irányítását végzi. Ennek az alkotmányos követelménynek a jelenben és a jövőben is eleget kíván tenni.
A felperes 18 évvel ezelőtt benyújtott keresete alapján, tulajdonjog megállapítása iránt indult perben, a fellebbezési eljárások során az elsőfokú bíróság ítéleteinek három ízben történt hatályon kívül helyezését követően, az elsőfokú bíróság részítéletet hozott.
Az ügy egy olyan elvi kérdést vetett fel, amelyben a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) korábban még nem foglalt állást, nevezetesen, hogy mi a biztosítéki célú vételi jog és a dologi hatályú vételi jog egymáshoz való viszonya. Az elvi kérdésben a Kúria úgy foglalt állást, hogy az eredetileg biztosítéki céllal kikötött vételi jog is dologi hatályúvá válik az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel (tehát az ingatlan tulajdonosával szemben gyakorolható akkor is, ha az már más személy mint aki a vételi jogot engedte).
A felperes az alperes munkavállalója, köztisztviselője volt, diplomata beosztásban. 2001-ben a korábbi minősítésektől eltérő olyan tartalmú minősítés készült róla, amelyben feladatának ellátására alkalmatlannak minősítették, és amelynek következtében állomáshelyéről visszahívták, ellene fegyelmi eljárást indítottak, majd pedig nyugállományba került. A felperes 2002-től kezdődően munkaügyi és polgári pereket kezdeményezett volt munkáltatója ellen (a munkaügyi perek terjedelmes anyaga a jelen perhez csatolásra került).