Sajtó

A kérelmezett munkáltatónál 2011. január 28-án megszűnt az üzemi tanács, ezért a kérelmező szakszervezet 2011. február 2-án új üzemi tanács választás érdekében választási bizottságot hozott létre. A bíróság a kérelmező kérelmére 2012. június 19-én megállapította, hogy erre jogszerűen került sor. 2012. október 7-én a választási bizottság elnöke írásban kérte a munkáltatótól a választásra jogosult, illetve a választható munkavállalók névjegyzékének kiadását, mely teljesítését arra figyelemmel tagadta meg a kérelmezett, hogy azt már 2011.

A felperesek 2001. augusztus 31-én előterjesztett keresetükben az I. r. alperessel 1995-ben megkötött bérleti szerződés és a korábban bérelt lakás bérleti jogáról lemondó nyilatkozat érvénytelenségének megállapítását, beruházásaik megtérítését, a kifizetett óvadék visszatérítését, a polgármester II. r.

A Kúria elnöke 2014. október 20-24. között hivatalos látogatást tett Washingtonban.

A látogatás során Dr. Darák Péter megbeszélést folytatott John Roberts-szel, az Amerikai Egyesült Államok főbírájával, a szövetségi legfelsőbb bíróság elnökével; Edwin Meese volt igazságügy miniszterrel; Anthony Kennedy-vel, a legfelsőbb bíróság bírájával.

Részt vett és előadást tartott a nemzetközi adójogi bírák éves világtalálkozóján a vaterás ingó adásvételi szerződések adóztatására vonatkozó, a tavalyi év végén megszületett jogegységi határozatról.

A Kúria által háromszor hatályon kívül helyezett ügyben a jogerős ítélet a Ptk.350.§ (1) bekezdése, 355.§ (2) bekezdése és 348.§ (1) bekezdése alapján az alperest az I. rendű felperesnek 83.388.944, a II. rendű felperesnek 48.772.800, a III. rendű felperesnek 53.696.000, a IV. rendű felperesnek 96.400.000, az V. rendű felperesnek 12.263.200, a VI. rendű felperesnek pedig 58.492.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, az általa megbízott ügynök tevékenységével a felpereseknek okozott károk megtérítéseként.

A szaporítóanyag előállítására létesített (üzemi) törzsültetvény évenkénti ellenőrzését végző és a szaporítóanyag forgalmazását engedélyező szakhatóságot, valamint az üzemi törzsültetvény fenntartóját, mint szakembert egyaránt terheli a kártérítési felelősséget megalapozó felróható mulasztás amiatt, hogy a fajtaazonosság hiányát nem ismerték fel, illetve a fajtaazonosság megbízható ellenőrzése érdekében a szükséges intézkedést nem tették meg. A kármegosztás körében értékelendő felróható magatartások súlya azonban nem azonos.