Sajtó

A végrehajtást foganatosító bíróság a Vht.114/A.§ (1) bekezdése alapján elutasította a zálogjogosultnak a   végrehajtási eljárásba bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmét, mert az adós vitatta a zálogjogosult követelésének jogalapját és összegszerűségét, állítását pedig valószínűsítette. A zálogjogosult egyrészt megfellebbezte az elutasító végzést, másrészt az elutasító végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül megindította a Pp.386.§-a szerinti végrehajtási pert.

A peres felek az alperes pénzintézet tulajdonát képező ingatlanra vonatkozó zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötöttek. A felperes birtokba lépett, azonban nem tett eleget maradéktalanul fizetési kötelezettségének, ezért az alperes felmondta a szerződést, majd a felperes kötelezettségvállalását tartalmazó közjegyzői okirat záradékolásával az ingatlan kiürítése iránt végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes keresetében a végrehajtás megszüntetését és a pénzügyi lízingszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte.

Az alperes a felek között 2004. február 26-án létrejött vállalkozási szerződés alapján elvégezte egy üzletközpont kivitelezési munkáit. A teljesítés időpontja 2004. december 08. volt.
 
A felperes 2010. nyarán észlelte, hogy az üzletközpont homlokzatán több helyen nagy kiterjedésű felületen folyamatosan válik le a vakolat. 2010. szeptember 14-én ezért írásban tájékoztatta az alperest a hibáról, és a hibás teljesítésre hivatkozással felszólította a kijavításra. Az alperes a kijavítástól elzárkózott.
 

A bíróság a peres felek 1990-ben kötött házasságát felbontotta, miután életközösségük 2008. májusában megszűnt. Az együttélés alatt a a felek közösen állattartásra és növénytermesztésre kiterjedő családi gazdálkodást folytattak, amelyhez szükséges földekkel, állatállománnyal és gépekkel rendelkeztek. Családi gazdálkodónak az alperes  volt kijelölve, aki ezt egyéni vállalkozóként látta el, édesanyja és a felperes segítő családtagokként voltak bejelentve.