A felperes részben pályázat útján nyert támogatásból gázmotor-generátorral működő erőművet kívánt létesíteni, amelyben az alperes által Battonya térségében termelt alacsony fűtőértékű földgáz eltüzelését tervezte. A megtermelt villamosáramot a kötelező áramátvétel keretében kívánta értékesíteni. Az erőmű földgázellátásának biztosítása érdekében 2009. szeptember 24-én földgáz-adásvételi előszerződést kötött az alperessel. Ezt követően 2009. október 15-én a beruházás első ütemére, 2010. április 02-án pedig a második ütemére támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel.
A beruházás teljes megvalósításához a felperesnek hitelfelvételre is szüksége volt. 2010. június 17-én ezért 562.406.809 forint kölcsönösszeg erejéig kölcsönszerződéseket kötött a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-vel. A kölcsön folyósításának feltételei közé tartozott, hogy a felperes benyújtsa az erőmű teljes kapacitásához szükséges inert gáz biztosítására vonatkozóan az alperessel megkötött szerződését, valamint az áram kötelező átvételére vonatkozó szerződéseket.
Az alperes 2010. augusztus 02-án megtagadta a végleges földgáz-adásvételi szerződés megkötését. A Magyar Energia Hivatal pedig a 2010. szeptember 05-én kelt határozatával elutasította a felperes kötelező villamos energia átvétel mennyiségének meghatározására irányuló kérelmét.
Mindezeket követően a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2010. október 12-án a hitelnyújtáshoz szükséges feltételek teljesítésének hiányára hivatkozással felmondta a kölcsönszerződéseket, és így a beruházás megvalósítása meghiúsult.
A felperes módosított keresetében 1.300.413.840 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a beruházás azért hiúsult meg, mert az alperes jogos ok nélkül elzárkózott a végleges földgáz-adásvételi szerződés megkötésétől.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság széleskörű, nagy terjedelmű bizonyítási eljárás lefolytatását követően ítéletében az alperest 33.567.330 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán megindult felülvizsgálati eljárásban a Kúria megállapította, hogy a felperesnek a kártérítési igény eredményes érvényesítéséhez az alperes szerződésszegése mint jogellenes magatartás, valamint a kára mellett a kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggést is igazolnia kellett volna, bizonyítási kötelezettségének azonban e vonatkozásban a perben sikerrel nem tett eleget. A kölcsön folyósításának ugyanis a földgázellátásra vonatkozó szerződés megkötésén kívül a kötelező áramátvételre vonatkozó megállapodás bemutatása is feltétele volt. A Magyar Energia Hivatal elutasító határozata folytán azonban a felperes ilyen megállapodással sem rendelkezett. Azt pedig a per során nem bizonyította, hogy a szükséges bankkölcsönhöz e megállapodás hiányában is hozzájutott volna, illetőleg a beruházást egyébként meg tudta volna valósítani. Az okozati összefüggés bizonyítottságának hiányára tekintettel ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül rendelkezett a kereset elutasításáról.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2014. november 13.
A Kúria Sajtótitkársága