Például 07/23/2019
Például 07/23/2019

A közigazgatási pernek nem az eljáró hatóság kijelölése a per tárgya, hanem annak megítélése, hogy az alperes a jogszabályban biztosított hatáskörének keretei között hozta-e meg a döntését

Kfv.III.37.432/2012.

A Kúriának a közigazgatási perben alperesi erdészeti hatóság felülvizsgálati kérelme alapján arról kellett döntenie, hogy az ugyanabban az ügyben párhuzamosan, illetve egymást követően hozott jogerős határozatok esetén a valamely határozatot támadó kereset alapján a közigazgatási perbíróságnak van-e törvényes hatásköre eljárni, ha a perben a felperes az eljárt hatóság hatáskörét vitatja és a másik közigazgatási hatóság hatáskörének fennálltát állítja, illetve a jogvita tárgya az, hogy melyik közigazgatási hatóságnak volt hatásköre az ügyben eljárnia.

A Kúria döntése értelmében hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzés bíróság általi felülvizsgálata során beszámításnak nincs helye

Kfv.V.35.094/2012/6.

A felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslat, amelyben a Kúria a jogerős ítélet jogszerűségéről dönt a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabályok alapján [polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp.] 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés/.

A Kúria döntése értelmében az építményadó kivetéses adó, önellenőrzéssel nem módosítható, de az adózó kérheti a kivetett adó utólagos módosítását

Kfv.V.35.062/2012/5.

A helyi adók rendszere a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. A főváros esetében az építményadót a kerületi önkormányzat jogosult bevezetni [a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény /a továbbiakban: Htv.] 1.§ /1/-/2/ bekezdések/.

Tájékoztató a Kfv.II.37.314/2012. számú ügyben a vételi jog gyakorlása esetén a tulajdonjog bejegyzés teljesítésének feltétele értelmezéséről

A 2013. február 6-án hozott ítéletében  Kúria megállapította, hogy a vételi jog jogintézményét az alperes tévesen értelmezte, a vételi jog gyakorlása volt feltételhez kötött, nem pedig a bejegyzési engedély. A vételi jog sajátossága, hogy egyoldalú nyilatkozattal tulajdonjogszerzést eredményez. Különbséget kell tenni aközött, hogy a jogosult a vételi jogát milyen feltétel bekövetkeztekor gyakorolhatja és aközött, hogy a bejegyzési engedély megadásához kötöttek-e ki feltételt.

Oldalak