A Kúria ma meghozott két döntésében elbírálta a 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Irodába benyújtott két kérdés tárgyában a Nemzeti Választási Bizottság által meghozott határozatokat.
A felperes részesedések megvásárlásával vált több külföldi vállalkozás tulajdonosává.
2016. március 31-én Tamáné dr. Nagy Erzsébet tanácselnök, a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának vezetője ismertette a költségkedvezményekkel kapcsolatos bírósági gyakorlatot feltáró joggyakorlat-elemző munkát. Az ügy fontosságát hangsúlyozza, hogy a kedvezmény biztosítása jelentős költségvetési forrásokat igényel.
A perben a felperes a fiával (I. rendű alperessel) megkötött, 3 ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségének, két ingatlan tekintetében pedig a vételár ajándékozásának megállapítását kérte, majd az öt ingatlan tulajdonjogára vonatkozóan ajándék visszakövetelése iránt terjesztett elő keresetet. A perben ezt meghaladóan kérte az I. rendű alperes kötelezését 27 konkrét ingóvagyon kiadására, ennek hiányában 85.000.000 forint megfizetésére.
Az eljárt bíróságok a szerződések érvénytelensége és az ajándék visszakövetelése körében részítélettel döntöttek.
A peres felek közötti szerződéses jogviszonyban a Kúriának az ügy terjedelmes iratanyagának áttekintését követően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perben érvényesített szavatossági igény elévült-e. A Kúria megállapította, hogy ha a kötelezett a jogosult szavatossági igénybejelentését mind jogalapjában, mind összegében egyértelműen, félre nem érthető módon elutasította, a felek között tovább folyó kommunikáció nem alapoz meg olyan reményt, ami alapján a jogosult alappal bízhat abban, hogy a kötelezett önként teljesít számára.