A munkáltató 2015. január 1-jétől kiegészítette a felperesek garantált illetményét a garantált bérminimumra, ugyanakkor a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentette, így összességében a felperesek jövedelme nem változott.
A felperes 1999-től vállalkozói jogviszonyban, utóbb munkaviszonyban hálózatszerelő karbantartóként, majd műszaki vezetőként, 2006. február 1-jétől beruházási műszaki munkatársként állt az alperes alkalmazásában. Munkavégzésének helye legutolsó munkakörében a munkáltató abonyi fióktelepe és szolgáltatási területei voltak. Az alperes 2014. június 11-én kelt felmondásával 2014. július 31. napjával szüntette meg a védett korú felperes munkaviszonyát. Ennek indokolása szerint az alperes igazgatóságának 9/2014.06.06.
A felperes 2008. augusztus 5-étől állt az alperes alkalmazásában határozatlan idejű munkaviszonyban ügyfélszolgálati előadó munkakörben. 2014. június 6-án pünkösd előtti pénteki napon a felperes az ügyfélszolgálaton látta el tevékenységét, a munkavégzés befejezését megelőzően az utolsó ügyfél távozása után a felperes összepakolt és az ügyfél által ottfelejtett napszemüveget a táskájába téve az irodából elment anélkül, hogy a munkatársait az esetről tájékoztatta volna. Az eseményt az ügyfélszolgálaton lévő kamera rögzítette.
A műszaki főiskolai üzemgazdász végzettséggel rendelkező felperes ipari és kereskedelmi ügyintéző munkakörben dolgozott az alperesnél. 2011. februárban a hivatalvezető felajánlotta, hogy más jellegű hasonló feladatot, ezen belül hatósági ügyintézést is végeznie kellene, ez ellen azonban a felperes a leterheltségére hivatkozással tiltakozott. Egy másik, 2011. február elején lefolytatott beszélgetés során a felperes kifogásolta, hogy kevesebb jutalmat kapott a többiekhez képest. A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. február 28-án kelt intézkedéssel az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17.
A joggyakorlat-elemző csoport jelentése szerint az ingatlan-nyilvántartást végző hatóság feladat-és hatásköre terjedelmének értelmezésénél a közigazgatási bírói gyakorlat elvi kiindulópontja, hogy az ingatlanügyi hatóság regisztratív közigazgatási hatóság. A jogszabályban előírt hiánypótlási eseteket kivéve csak a rendelkezésre álló iratok alapján hozhat döntést, bizonyítást nem folytathat le, és ha a feleknek a jogviszonyukkal kapcsolatban vitájuk merül fel, annak eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.