Sajtó

A jogerős közbenső ítélet megállapította az alperes kártérítési felelősségét a kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedés miatt, egyúttal az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, mert nem állt rendelkezésre elegendő peradat a kár mibenlétének, összegének és az alperes magatartásával való okozati összefüggésének megállapításához.

A rendeltetésszerű joggyakorlás választójogi alapelvébe ütközik az a magatartás, mely az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az erre a célja létrehozott applikáción keresztül történő közzétételére hívja fel a választópolgárokat.

A közigazgatási eljárás garanciális szabályainak megsértése az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok betartásával is ugyan azon közigazgatási döntést hozná meg a hatóság.

Felperes az önkormányzattól felparcellázott telket vásárolt, amelyen építési engedély nélkül családi házat épített. A kérdés területet az erdészeti hatóság erdőrészletként tartja nyilván, így az erdő igénybevételét illetően közigazgatási jogviszony állt fenn az erdőhatóság (az ügy alperese) és az önkormányzat között.

A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014 végén közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás során keletkezett igazságügyi dokumentumok rendszerezett feltárására.

A peres felek között adásvételi szerződés jött létre 4 gépjármű tulajdonjogának átruházására. Az alperes a tulajdonjogot azért nem tudta a felperesre átruházni, mert egy sajátos szerződéses láncolatban kívánták az ügyletet lebonyolítani, azonban egy korábbi jogszerző társaság egyik ügyvezetője bűncselekmény elkövetésével a vételárat nem az eredeti eladó tulajdonosnak fizette meg, hanem saját céljaira használta fel.