Sajtó

Összefoglaló a Kúria Mfv.I.10.103/2016. számú munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei tárgyában, tárgyaláson kívül hozott jelentős határozatáról

A felperes 1999-től vállalkozói jogviszonyban, utóbb munkaviszonyban hálózatszerelő karbantartóként, majd műszaki vezetőként, 2006. február 1-jétől beruházási műszaki munkatársként állt az alperes alkalmazásában. Munkavégzésének helye legutolsó munkakörében a munkáltató abonyi fióktelepe és szolgáltatási területei voltak. Az alperes 2014. június 11-én kelt felmondásával 2014. július 31. napjával szüntette meg a védett korú felperes munkaviszonyát. Ennek indokolása szerint az alperes igazgatóságának 9/2014.06.06.

Összefoglaló a Kúria Mfv.I.10.066/2016. számú, azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megállapítása tárgyában, tárgyaláson kívül hozott jelentős határozatáról

A felperes 2008. augusztus 5-étől állt az alperes alkalmazásában határozatlan idejű munkaviszonyban ügyfélszolgálati előadó munkakörben. 2014. június 6-án pünkösd előtti pénteki napon a felperes az ügyfélszolgálaton látta el tevékenységét, a munkavégzés befejezését megelőzően az utolsó ügyfél távozása után a felperes összepakolt és az ügyfél által ottfelejtett napszemüveget a táskájába téve az irodából elment anélkül, hogy a munkatársait az esetről tájékoztatta volna. Az eseményt az ügyfélszolgálaton lévő kamera rögzítette.

Összefoglaló a Kúria Mfv.I.10.038/2016. számú közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése tárgyában hozott határozatáról

A műszaki főiskolai üzemgazdász végzettséggel rendelkező felperes ipari és kereskedelmi ügyintéző munkakörben dolgozott az alperesnél. 2011. februárban a hivatalvezető felajánlotta, hogy más jellegű hasonló feladatot, ezen belül hatósági ügyintézést is végeznie kellene, ez ellen azonban a felperes a leterheltségére hivatkozással tiltakozott. Egy másik, 2011. február elején lefolytatott beszélgetés során a felperes kifogásolta, hogy kevesebb jutalmat kapott a többiekhez képest. A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. február 28-án kelt intézkedéssel az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17.

A Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiuma 2016. szeptember 26-án elfogadta az ingatlan-nyilvántartást vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport jelentését- erről a kollégium vezetője Dr. Kalas Tibor a mai napon tájékoztatta a sajtó képviselőit

A joggyakorlat-elemző csoport jelentése szerint az ingatlan-nyilvántartást végző hatóság feladat-és hatásköre terjedelmének értelmezésénél a közigazgatási bírói gyakorlat elvi kiindulópontja, hogy az ingatlanügyi hatóság regisztratív közigazgatási hatóság. A jogszabályban előírt hiánypótlási eseteket kivéve csak a rendelkezésre álló iratok alapján hozhat döntést, bizonyítást nem folytathat le, és ha a feleknek a jogviszonyukkal kapcsolatban vitájuk merül fel, annak eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

Tájékoztató a Kúria Kfv.II.38.080/2015/6. számú jelentős ítéletéről, bányaszolgalmi jog alapíthatósága tárgyában

Bányaszolgalmi jog a bányászati létesítmény építésekor hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 171. § (1) bekezdése – azonosan a jelenleg hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:164. § (1) bekezdésével – kimondja, hogy a szolgalmi jog az erről szóló határozat meghozatalával keletkezik, nem pedig a vezeték létesítésével.