A felperesek mentő gépkocsivezető, illetve mentőápoló munkakörben álltak az alperes alkalmazásában. A 12 órás szolgálatukból 3-4 órát töltöttek gépjárművön kivonulással (tengelyen töltött idő), ezen túl munkaidejükben a mentőállomáson tartózkodtak. A mentőautóban szájmaszk, szemüveg, gumikesztyű és overall állt védőeszközként rendelkezésükre.
A felperes 1986. december 15-étől állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperes jogelődjénél adminisztrátor munkakörben. Az alperes jogelőd 2014. december 31-én beolvadás útján egyesült az alperesi társasággal. A munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint az Mt. 46. § (1) bekezdésben meghatározott munkafeltételek változásáról az alperes a 2014. december 18-án kelt tájékoztatóban értesítette a felperest. Az alperes 2015. január 14-én kelt felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát 2015. április 15-ével, a munkavégzés alól 2015.
A felperes 1997. január 31-étől állt az I. rendű alperes alkalmazásában gazdasági igazgató munkakörben. Az I. rendű alperes 2000. szeptember 4-én kelt rendes felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette bizalomvesztésre hivatkozással. Az I. rendű alperes a 2000. szeptember 5-én kelt intézkedésével rendkívüli felmondást adott ki a munkáltató érdekeinek veszélyeztetése, vezetőhöz méltatlan magatartás miatt. Az I. rendű alperes 2003. október 31-ei határnappal a vele szembeni munkajogi perekkel kapcsolatosan a II. rendű alperes perbeli jogutódlását kezdeményezte. A megállapodás 15.
A felperes 2008-ban a T. Zrt-vel állt munkaviszonyban, a n-i áruház kereskedelmi igazgatójaként. Az akkori élettársa, P.A. ezen időszakban az alperes alkalmazottjaként a k-i irodát vezette, aki 2008 novemberében felajánlotta a felperesnek a n.országi munkavégzés lehetőségét. Az alperes a felperes tudomására hozta, hogy a német nyelvtudása fejlesztésre szorul, ezért N.országban nyelvtanfolyamon is részt kell vennie, amelynek költségeit az alperes viseli. A nyelvtanfolyam elvégzésééig a felperes 4 órában kerül alkalmazásra minimálbér és 500 euró javadalmazás ellenében.
A társasházi jogviták kapcsán felmerülő legfontosabb kérdésekre kereste a válaszokat a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja. A Kúria elnöke 2016. január 20-án rendelte el a szakértői grémium felállítását a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek a vizsgálatára. A csoport összefoglaló véleményét 2017. június 12-én fogadta el a Polgári Kollégium.