Az I. és II. rendű terhelt megállapodott az eljárás során ismeretlenül maradt megbízójukkal abban, hogy az I. rendű terhelt személyenként száz euróért Ásotthalom külterületéről Szegedig, míg a II. rendű terhelt kétszáz euróért Ásotthalom külterületéről Ausztriába, Bécsbe szállít migráns személyt.
A Készenléti Rendőrség járőrei M.-n intézkedés alá vonták az I. rendű terhelt által vezetett, bérelt, gépi járművet, majd ezt követően a II. rendű terhelt által vezetett, bérelt gépjárművet, és ennek során az I. rendű terhelt által vezetett gépjárműben három, magát iraki állampolgárságúnak valló migráns, míg a II. rendű terhelt által vezetett gépjárműben négy, magát szintén iraki állampolgárságúnak valló migráns foglalt helyet, akik korábban a szerb–magyar zöldhatáron keresztül illegális módon, más embercsempészek segítségével érkeztek Magyarországra.
A II. rendű terhelt szerb anyanyelvű, szerb állampolgár, legmagasabb iskolai végzettsége szakközépiskola, előzetes letartóztatását megelőzően élelmiszer-értékesítéssel foglalkozott, melyből havonta 700-800 euró jövedelme származott, elvált, egy kiskorú gyermek tartására köteles, a tartásdíj mértéke 17.000 dinár havonta. Vagyonát képezi egy motorkerékpár, egyebekben vagyontalan, büntetlen előéletű.
A járásbíróság jogerős ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében, mint társtettest és ezért egy év tíz hónap szabadságvesztésre, száz napi tétel pénzbüntetésre és négy év Magyarország területéről kiutasításra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000 forintban állapította meg.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be P. D. II. rendű terhelt javára a – a pénzbüntetés és a kiutasítás törvénysértő együttes alkalmazása miatt – felülvizsgálati indítványt.
Az eljárt bíróság törvényt sértett, amikor a terhelttel szemben – bár mindkét büntetés kiszabásának törvényi feltételei fennállottak – kiutasítást és pénzbüntetést is kiszabott.
A Btk. 50. § (2) bekezdése szerint azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.
A Btk. 59. § (1) bekezdés szerint pedig azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani.
A pénzbüntetés alkalmazásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a terhelt a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte-e el, és rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel.
Ezek a feltételek a bizonyítási eljárás eredményeképpen állapíthatók meg, és ezeket a jogerős ítélet tényállásának tartalmaznia is kell.
A kiutasítás alkalmazásánál pedig azt kell mérlegelni, hogy a terheltnek az országban tartózkodása nem kívánatos-e.
A büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együtt-alkalmazási szabályokat szem előtt tartva a külföldi által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény kapcsán elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű és szükséges-e a kiutasítása, és amennyiben igen, akkor az szabadságvesztés kiszabása mellett sem mellőzhető.
Ez a büntetési nem akkor, ha a feltételek fennállnak, a pénzbüntetéshez képest a törvény szerint is elsőbbséget élvez, hiszen a hivatkozott törvényhely – azaz a Btk. 33. § (6) bekezdés b) pontja – szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés, és nem fordítva. Azaz függetlenül attól, hogy a pénzbüntetés kiszabása egyébként kötelező lenne, a kiutasítás feltételeinek fennállása mellett a kiutasítást és nem a pénzbüntetést kell büntetési nemként alkalmazni.
Ebben az esetben tehát a Btk. 50. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezésével szemben a Btk. 33. § (6) bekezdés a) pontja szerinti tiltó szabálynak kell érvényesülnie, a pénzbüntetés kiszabását kell mellőzni.
Mindezekre figyelemmel a járásbíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatva a vele szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzte, egyebekben az ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017. július 10.
A Kúria Sajtótitkársága