Sajtó

A felperes óvodapedagógus munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2015. február 16-án kelt rendkívüli felmentéssel, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) bekezdése alkalmazásával megszüntette. A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte arra hivatkozva, hogy a felmentésben foglalt indokok nem valósak, okszerűtlenek, az alperes a rendkívüli felmentés jogát rendeltetésellenesen gyakorolta.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatát vizsgálta. A témában dr. Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának vezető helyettese, a joggyakorlat-elemző csoport irányítója sajtó-háttérbeszélgetés keretében számolt be a vizsgálat és elemzés részleteiről, az eredményekről, javaslatokról.

A 2015-2016. években jogerősen befejezett, törvényszékenként 50 ügyben rendelt el aktavizsgálatot a csoport. A vizsgálat érdekessége, hogy olyan határozatokat is elemzett a Kúria, amelyek nem kerülnek a legfőbb bírói fórum elé.

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a partner szakmai szervezetekkel közös szervezésben, immár tizenkettedik alkalommal rendezte meg az Adózás Európában – Nemzetközi Adókonferenciát, „Adópolitikai alternatívák” címmel. A 2018. június 7-én, Budapesten lezajlott rendezvény célja az volt, hogy a hazai és külföldi szakemberek megosszák egymás közt tudásukat, tapasztalataikat a szakma aktuális kérdéseiről.

A felperes bank - a korábban általa már felmondott és így megszűnt - deviza alapú kölcsönszerződésből eredő követelését érvényesítette a perben az adós alperesekkel szemben. Követelése összegszerűségét a 2014. évi XL. törvény (DH 2.tv.) szerinti felülvizsgált elszámolásra alapította. Jogi álláspontja szerint, mivel az alperesek az elszámolás ellen nem éltek panasszal, úgy kell tekinteni, hogy azt elfogadták, így az elszámolás a továbbiakban már nem vitatható (DH 2.tv. 18. § (5) bek.) az köti a perben eljáró bíróságokat is.

A kinevezésnek megfelelően történő foglalkoztatás a munkáltató lényeges kötelezettsége, ezért annak kötelező tartalmi elemei közül a munkakört és az illetményt érintő kikötése egyoldalú munkáltatói megváltoztatására alapított rendkívüli lemondás jogszerű (Kjt. 29. § (1) bekezdés a) pontja).