A felperes bank - a korábban általa már felmondott és így megszűnt - deviza alapú kölcsönszerződésből eredő követelését érvényesítette a perben az adós alperesekkel szemben. Követelése összegszerűségét a 2014. évi XL. törvény (DH 2.tv.) szerinti felülvizsgált elszámolásra alapította. Jogi álláspontja szerint, mivel az alperesek az elszámolás ellen nem éltek panasszal, úgy kell tekinteni, hogy azt elfogadták, így az elszámolás a továbbiakban már nem vitatható (DH 2.tv. 18. § (5) bek.) az köti a perben eljáró bíróságokat is.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítéletében nem értett egyet ezzel a jogi állásponttal és elvi éllel fejtette ki, hogy a felülvizsgált elszámolásnak az alperesek tartozásaira vonatkozó adatai nem kötik a bíróságokat. Ami a DH 2. tv. 18. § (5) bekezdés szerint utóbb már nem tehető vitássá, az csak a különnemű árfolyamok alkalmazásából, valamint az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelésből származó túlfizetés ténye és összege. Csak e két semmis kikötés alkalmazásával tisztességtelenül felszámított és így az adósok által túlfizetett összeg az, ami további jogvita tárgyát már nem képezheti. Az elszámolásnak az adósok tartozására vonatkozó adatai azonban nem kötik a perben eljáró bíróságokat.
Budapest, 2018. június 7.
A Kúria Sajtótitkársága