A kinevezésnek megfelelően történő foglalkoztatás a munkáltató lényeges kötelezettsége, ezért annak kötelező tartalmi elemei közül a munkakört és az illetményt érintő kikötése egyoldalú munkáltatói megváltoztatására alapított rendkívüli lemondás jogszerű (Kjt. 29. § (1) bekezdés a) pontja).
A felperes az alperes jogelődjénél létesített közalkalmazotti jogviszonyt. A jogelőd szervezet a munkavállalóit a Kjt. 24. § (3) és (4) bekezdése szerinti eljárással a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt adta át a jogutódnak. Az átadott munkaköri leírás a felperes munkakörét gazdasági ügyintéző-közönségszolgálati pénztáros munkakörben jelölte meg. A 2015. július 2-án kelt és kézbesített rendkívüli lemondással a felperes azonnali hatállyal megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyát. Indokolásként arra hivatkozott, hogy 1. A felajánlott munkakör a részére súlyos szakmai visszaesést eredményez, ezen kívül az emberi önbecsülését sérti; 2. A felajánlott illetmény a korábbi illetménye 68 %-a; 3. Az új munkaköri leírásban a beosztáshoz kapcsolódóan olyan munkarendet állapítottak meg, amely a napi munkába járási idejét 20 – 50 perccel megnövelné, amely összeegyeztethetetlen az életvitelével. A rendkívüli lemondás után a felperes érdemi munkát nem végzett, ennek ellenére a 2015. július havi munkabérét az alperes a részére folyósította. A felperes keresete a jogszerű rendkívüli lemondás jogkövetkezményeként végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj, valamint a szabadságmegváltása megfizetésére irányult. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperes a viszontkeresetében a 2015. július havi jogalap nélkül kifizetett illetményrész megfizetésére kérte a felperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára szabadságmegváltás megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperes javára jogalap nélkül kifizetett munkabér megfizetésére. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatta, és kötelezte az alperest a felperes javára felmentési időre járó illetmény, valamint végkielégítés megfizetésére. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében sem vitatta, hogy a felperes részére a korábbitól eltérő munkakört és 30 %-kal kevesebb illetményt határozott meg. A törvényszék jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a munkáltató ezen döntésével egyoldalúan módosította a felperes kinevezését. Ezzel a Kjt. 24. § (2) bekezdés alapján a felek jogviszonyára is irányadó Mt. 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést sértette meg, miszerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. A törvényszék arra jogszabálysértés nélkül mutatott rá, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás a közalkalmazotti kinevezés tartalmának változását nem eredményezi. A bírói gyakorlat szerint amennyiben ez szükséges, a jogutódlást követően a kinevezés tartalmi elemeiben, módosításában a felek megállapodhatnak. A kinevezésnek megfelelően történő foglalkoztatás a munkáltató lényeges kötelezettsége, melyet adott esetben az alperes jelentős mértékben, szándékosan megszegett. Ezért a felperes kinevezésének kötelező tartalmi elemei közül a munkakört és az illetményt érintő kikötése egyoldalú munkáltatói megváltoztatása miatt a rendkívüli lemondás a Kjt. 29. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogszerű. Ez a megállapítás nem érinti azon jogszerű következtetést, miszerint az Kjt. 24. § (4) bekezdés szerint irányadó Mt. 40. § alapján a felperes a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltoztatása következtében a munkaviszony fenntartása aránytalan sérelmessé vagy lehetetlenné válása miatt jogszerűen élhetett volna lemondással is a munkarend rá hátrányos megváltoztatása miatt.
Budapest, 2018. június 7.
A Kúria Sajtótitkársága