A szerződés fedezetelvonó jellegének és ebből következően relatív hatálytalanságának megállapítása iránti, megalapozott kereseti kérelem alapján a szerző fél köteles tűrni, hogy a jogosult az igényét a szerződéssel átruházott vagyontárgyból kielégíthesse [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bek., 215. §, 221. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (Ptk.)
203. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Keresés
Polgári Kollégium Polgári Szakág határozatai
A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek megítélésével kapcsolatos bírói gyakorlatban alapvetően az észszerűség, a célszerűség, az indokoltság, az arányosság objektív kritériumai érvényesülnek. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményéből azonban az is következik, hogy nemcsak az általában elvárhatóságot, hanem az adott helyzetből fakadó körülményeket is értékelni kell.
Jogszerű a vevő hibás teljesítésre alapított elállása a szerződéstől, ha a szerződés tárgyában jelentkező számos, a tartós használatot gátló, ellehetetlenítő hiba kijavítását az eladó nem vállalja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:159. § (2) bek. b) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 267. §, 268. § (1) bek., 269. § (1) bek. c) pont, 423. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Használt gépkocsi tulajdonjogának átruházása tárgyában létrejött adásvételi szerződés alapján a szolgáltatott dolog rendeltetése szerinti követelmény és egyúttal a szerződés célja a gépjármű közforgalomban való jogszerű használhatósága, amelynek mellőzhetetlen kelléke az eredeti egyedi azonosító (eredeti alvázszám) megléte. Ennek hiányában a szolgáltatott dolog nem teljesíti a rendeltetése szerinti követelményt, azaz nem felel meg az előírt törvényes tulajdonságoknak. Erre tekintettel az eladó teljesítése hibás, ami kellékszavatossági felelősségét vonja maga után [1959. évi IV.
Ha a kártérítési felelősséget megalapozó és azon kívül eső együttesen ható okok közrehatásának aránya nem határozható meg, és a káros eredmény részösszetevői okozatossági szempontból nem különíthetők el szakértői módszerekkel, a bíróságnak mérlegeléssel kell állást foglalnia a közrehatás arányának a kérdésében [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) és (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Önmagában az a körülmény, hogy a kúriai bíró részt vett a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa határozatának meghozatalában, nem ad alapot az elfogultságának megállapítására [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 13. § (1) bek. e) pont].
A döntés előzményei
A régi Ptk. hatálya alatt kötött határozatlan idejű megbízási szerződésbe foglalt általános meghatalmazás hatályát veszti a Ptk. hatálybalépését követő öt év elteltével. Ezt követően a megbízási szerződésre továbbra is a régi Ptk.-t, a képviselt által esetlegesen adott újabb általános meghatalmazásra a Ptk.-t kell alkalmazni [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. § b) pont, 50. § (1) bek., 52. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:15. §, 6:16. §, 6:274. §; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 222. §, 474. §].
I. Ha a jogalkotó nem orvosolja a mulasztásával előidézett alaptörvény-ellenességet, a bíróság a jogvitában a perben megállapított tényállásra irányadó hatályos jogszabályok értelmezésével határoz.
II. Jogszabály rendelkezése alapján történő szerződésátruházás egyik esete az, amikor a (haszon)bérbeadó a (haszon)bérleti szerződés megkötését követően a (haszon)bérbe adott dolog tulajdonjogát átruházza.
A tanú felkutatásának nehézségei miatt kihallgatása meghiúsulásának, továbbá a szakértői bizonyításhoz szükséges tényadatok beszerzése ellehetetlenülésének kockázatát a bizonyítási érdek általános szabálya alapján a bizonyításra köteles fél viseli, önmagukban e körülmények nem fordítják meg a bizonyítási terhet, és nem teremtenek a régi Pp. alkalmazásában nem értelmezhető bizonyítási szükséghelyzetet a fél javára [1991. XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) és (3) bek., 63. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 164. § (1) bek.; 2016. évi CXXX.
A hatályon kívül helyező határozathoz fűződő egyszerű kötőerő azt jelenti, hogy a határozattól a másodfokú bíróság abban a fellebbezési eljárásban, amelyben hozta, nem térhet el, azaz a kötőerő beálltát követően már más határozatot nem hozhat [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 227. § (1) bek., 252. § (4) bek., 272. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás