Keresés

Ha a személyiségi jogaiban megsértett felperes a nemzeti közösségének aktív tagja, akkor az általa követelt sérelemdíj mértékének meghatározásakor a jogsértés következményeit is ennek figyelembevételével kell értékelni, vagyis annak kell alapvető jelentőséget tulajdonítani, hogy ebben a szűkebb társadalmi közegben a kifogásolt közlések miként hatottak a felperes személyének megítélésére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek., 2:52. § (2)–(3) bek.].

Rendkívüli halál esetén a rendőri szervnek az eljárás során együtt kell működnie az ügyfelekkel, az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti jogait. Ennek elmulasztása esetén az ügyfél megalapozottan érvényesít a kegyeleti jog megsértésére alapított követelést [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (2) bek. a) pont, 5. § (2) bek. a) pont; 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 9. § (1)–(2) bek.; 1999. évi XLIII. törvény 24. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek. a) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 406.

Az eredeti állapot helyreállítását célzó érvénytelenségi per és az eredeti érvénytelenségen alapuló törlési per egybeesése csak a törlési per indítására jogosult felperes által indított érvénytelenségi per esetén szükségképpeni. Az érvénytelenségen alapuló törlési pernek nem szükségképpeni velejárója az érvénytelenségi kereset indítása [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 152. § (2) bek., 157. § a) pont].

Nincsen lehetőség a felülvizsgálat engedélyezésére, ha a tényállási elemek hasonlóak, de nem azonos a támadott és a fél által megjelölt közzétett határozatban kifejtett jogkérdés [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. § (3) bek.].

Az általános szerződési feltételre vonatkozó külön figyelemfelhívó tájékoztatás szükségességét a szerződés megkötésekor a felek jogviszonyára irányadó jogszabályi rendelkezések és a szerződéses gyakorlat alapján kell megítélni. Az államra mint speciális jogalanyra vonatkozó sajátos szabályok és az ezek alapján kialakult gyakorlat nem tekinthető szokásos szerződési gyakorlatnak.

I. A másodfokú bíróság eljárása akkor felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési követelménynek, ha a bíróság a fellebbező fél által előadott kérelmet a tartalma szerint, a fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt célnak megfelelően veszi figyelembe.

A hibás teljesítés miatt a károsultat ért vagyoni hátrány (kár) nem a hiba kiküszöböléséhez/csökkentéséhez szükséges javítási költségek tényleges ráfordításával keletkezik, azok a már előállott vagyoncsökkenést (damnum emergens), illetve elmaradt vagyoni előnyt (lucrum cessans) küszöbölik ki, illetve csökkentik [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. c) pont].

I. Ha az egészségügyi szolgáltató felróható mulasztása folytán a felperes édesanyja elvesztette az életben maradás reális esélyét, akkor a felperes kára a hozzátartozója halála.

I. Ha a büntetőbíróság valamely bűncselekmény minősített esete miatt állapította meg az elítélt büntetőjogi felelősségét, a polgári per bírósága a büntető törvényi tényálláshoz tartozó minősítő körülmény hiányát nem állapíthatja meg.

I. Az infláció önmagában nem ad alapot a járadék mértékének utóperben történő felemelésére.