Keresés

A kötelezett a vele szemben fennálló követelést érintő engedményezési szerződés érvényességének vitatására csak akkor jogosult, ha olyan speciális körülmény áll fenn, amelynél fogva nem lényegtelen a számára, hogy az eredeti jogosultnak vagy az engedményesnek kell teljesítenie. Az engedményezésről történt értesítés visszavonása fogalmilag kizárt, az ugyanis, hogy a kötelezett tudomást szerzett az engedményezésről, nem tehető meg nem történté. Az engedményezési szerződés a felek megállapodásával teljesedésbe ment, ezért nincs jogi lehetőség a felmondására.

Az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény (Üttv.) nem hozott létre egy, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénytől (Mt.-től) független abszolút szerkezetű jogviszonyt. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató sérelmére tanúsít üzleti titkot sértő magatartást, az Üttv. rendelkezései nem függetleníthetők az Mt. vonatkozó rendelkezéseitől, hanem azokkal együtt alkalmazandók [2018. évi LVI. törvény (Üttv.) 1. §, 7. §, 9. §; 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. § (4) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 508. § (1) bek. a) pont, 513.

I. Sajtó-helyreigazítás esetén a helyreigazító közleményt a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon kell közölni. Ennek során lényeges szempont, hogy a helyreigazító közlemény és az azzal érintett médiatartalom közötti közvetlen összefüggés az átlagos olvasó számára egyértelműen felismerhető legyen.

Erőteljes, túlzó szélsőséges vélemény kifejtése esetén a jogi személy jóhírneve megsértésének megítélésénél a kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, a szövegkörnyezetből kiragadva, hanem a nyilatkozat többi részével együtt vizsgálva, a közlés lényegi mondanivalóját szem előtt tartva és az átlagolvasó értelmezését is figyelembe véve szükséges meghatározni. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése iránti igényt nem alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2.45.

A képmás felhasználásához a hozzájárulás szükségességének vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a cikk tárgyát képező témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja – a felismerhetővé váláson túlmutatóan – valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § g) pont, 2:44. § (1) bek., 2:48. § (1) bek.].

Minden esetben az adott körülmények alapján lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy megállapítható-e a család integritásának megsértése és azzal kapcsolatban olyan hátrány bekövetkezése, amely nem vagyoni kártérítést alapozhat meg. Ha a házastárs egyeneságbeli rokonának halála a szoros, az apa–gyermek kapcsolat szintjét elérő családi kötelék felbomlását jelenti, akkor a teljes családban éléshez való jog sérelme miatt e hozzátartozó is jogosult lehet a nem vagyoni kártérítésre [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. § (1) bek., 76. §, 355. § (1) és (4) bek.].

A sérelemdíj fizetésére kötelezés tényalapját nem önmagában a gyógyulási, túlélési esély csökkenése, elvesztése, hanem a ténylegesen bekövetkezett hátrány jelenti, és a sérelemdíj mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (2) bek., 2:43. § a) pont, 6:519. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (5) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Nincs akadálya annak, hogy a kereset benyújtását követően elhunyt jogosult helyébe a perbe annak jogutóda belépjen, és követelhesse a jogelődöt haláláig megillető nem vagyoni kártérítés összegét. A perbeli jogutód azonban kizárólag a jogelődje által érvényesített, a kereset tárgyává tett nem vagyoni kártérítés követelésére jogosult [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 84. § (1) bek. e) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 61. § (1) bek., 146–146/B. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, erre a felet az eljárásjogi lehetőségek ismertetésével és megfelelő határidő tűzésével fel kell hívni [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 240. § (1) bek. h) pont, 379. §, 381. §].

A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás

A közhiteles személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő cím vélelmet keletkeztet, miszerint a polgár lakóhelye megegyezik a bejelentett lakcímével; ez a vélelem azonban megdönthető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 25. § (1) bek., 454. § (1) bek.; 1992. évi LXVI. törvény (Nyvtv.) 5. § (2)–(3) bek., 26. § (1) bek.].

A kijelölés alapjául szolgáló eljárás