Keresés

Szabálytalanságnak minősül az a jog-, szerződés- vagy kötelességszegés (együtt: jogsértés), amely Magyarország pénzügyi érdekeit, illetve az Unió költségvetését sérti vagy sértheti. A pénzügyi érdeksérelem megvalósulásához nem kell összegszerűen meghatározható vagyoni hátrányt kimutatni. 

A megállapítási kereset tárgya csak jog, illetve jogviszony lehet. Ennek hiányában megállapítási kereset nem indítható [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bek.].

I. Költségpótló járadékigényt nem csupán a károsult, hanem az őt segítő hozzátartozója is érvényesíthet. Ha az e tevékenységeket végző hozzátartozónál jövedelemveszteség keletkezik, az külön kártérítési igényt alapozhat meg. Ezeknek a követeléseknek eltérő tény- és jogalapjuk van. 

A sportversenyen történt baleset miatt bekövetkezett kár megtérítéséért való felelősséget, speciális sportjogi kártérítési szabályok hiányában a Ptk. rendelkezései alapján kell megítélni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:535. §, 6:536. §, 6:537. § (1) bek.].

Az Infotv. a közérdekű adat megismerésének jogát – az Alaptörvény 39. §-ában írt közpénz kezelésének hiányában – a közfeladat ellátásához köti. A közfeladat ellátására való felkészülés nem része, helyette előfeltétele a közfeladat későbbi teljesítésének [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pont, 26. § (1) bek., 30. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 423. § (2) bek.; Alaptörvény VI. cikk (3) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 28. cikk].

A gazdasági élet kiemelkedő szereplői vagyoni helyzetüknél, a gazdasági folyamatokban való aktív részvételüknél fogva ezen tevékenységük körében közszereplőnek minősülnek, ezért az ezzel kapcsolatos kritikát tűrni kötelesek, amennyiben az nem sérti az emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogukat. A kifejtett kritika akár erőteljes, éles, konfrontatív is lehet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., 2:43. § d) pont, 2:44. § (1) bek., 2:45. § (1) bek.; PK 12. számú állásfoglalás].

A tulajdonos és mások (a szomszédos ingatlan tulajdonosai) érdekeinek összemérése alapján foglalható állás abban a kérdésben, hogy a zavarás olyan mértékű-e, amelyet a sérelmet szenvedett fél még tűrni tartozik, vagy pedig mint szükségtelen zavarás birtokvédelmi igényt alapoz meg. A zavarás fennállása bizonyításra szoruló ténykérdés, a zavarás szükségtelenségének megállapítása a bíróság mérlegelési tevékenységét igénylő jogkérdés.

A garanciaszervezet kezességvállalásának tartalma megegyezik a garanciavállaló nyilatkozat tartalmával, az általa vállalt személyi biztosíték mégis a kezesség, amelyre a speciális jogszabályok és a szerződés által nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a kezességre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [272/2014. (XI. 5.) Korm. rend. 3. § (1) bek., 54. pont, 75. § (1)–(2) bek., 83. § (1) bek., 1. melléklet 82., 83.1., 85. , 88.4., 89.1–2., 90.1–2., 91.1–2.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:2. § (2) bek., 6:2. §, 6:59. § (2) bek., 6:416–417. §, 6:431–432. §; 2013. évi CCXXXVII.

I. Az elévülés joghatása nem szerződésen alapul, ezért az elévülésre nem a felek közti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, hanem az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések irányadók. 

I. Ha felmerül a perben a megállapítási kereseti kérelem feltételei fennállásának a vizsgálata, a bíróságnak először azt kell eldöntenie, hogy anyagi jogszabály biztosítja-e a megállapítási kereseti kérelem előterjeszthetőségének a lehetőségét vagy a fél döntése, hogy a kereseti kérelem fajtái közül alanyi joga érvényesítésére ezt a módot választja.