Keresés

I. Amennyiben a fél által állított érvénytelenségi okokat az érvénytelenség megállapítása iránti perben a bíróság jogerősen elbírálta, ezeket a fél egy később indított végrehajtás megszüntetése iránti perben sem teheti vitássá.

A dolog visszaadása iránti keresettel szemben előterjesztett – visszatartási jogra alapított – anyagi jogi kifogás esetén az alperesnek meg kell jelölnie a bérleti jogviszonyból keletkezett követelést, valamint az ezt megalapozó konkrét (történeti) tényeket.

I. Jogszabályba ütközés miatt a szerződés vagy azért semmis, mert a kógens jogszabály a szerződést kifejezetten semmisnek minősíti, vagy azért, mert annak tartalma kógens jogszabályi rendelkezést sért.
II. Nem okozza a bérleti szerződés érvénytelenségét, ha azt a bérbeadó kizáró ok alóli felmentés hiányában kötötte meg, mert a szerződés tartalma e miatt nem ütközik jogszabályba, és arra a jogszabály nem ír elő semmisséget.

I. Ha a perben bizonyított tények alapján olyan releváns jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben – azonos tényekre alapítottan – az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, a bíróság felfüggesztheti a per tárgyalását.

A szerződéses jogviszony tartalma alatt felmerülő vis maiorként minősülő körülmény többféle joghatás kiváltására is alkalmas lehet a felek közötti jogvita tárgyától függően. A szerződés erre vonatkozó kikötése alapján okot adhat a szerződés megszüntetésére egyoldalú jognyilatkozattal. Ha a szerződésben a vis maior okok felsorolása példálózó jellegű, a bíróságnak a konkrét eset összes körülményeit mérlegelve kell megítélnie azt, hogy az adott esemény vis maiornak minősül-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:212. § (3) bek., 6:213. § (1) bek.].

I. Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt az, ha a szerződés megkötésére egy olyan rendszer részeként kerül sor, amelynek lényege, hogy a kötelezett a korábbi befektetésekre ígért hozamokat a későbbi befektetésekből fedezi, így a kötelezett már a szerződés megkötésekor tisztában van azzal, hogy a vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni. A jogosult célja pedig egy olyan befektetés, amelynek során a szerződés megkötésének időpontjában legális befektetéssel köztudottan el nem érhető, irreálisan magas hozamot érjen el.

I. A dologösszesség fennállása, illetve annak hiánya hivatalból nem észlelhető.
II. Nem szünteti meg az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát és annak gyakorolhatóságát az, ha az eladó mentesül a vételi ajánlat közlésének kötelezettsége alól [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:222. §, 6: 223. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 342. § (1) bek., 370. § (1) bek., 413. § (1) bek.; Magyarország Alaptörvénye 28. cikk].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A névviseléshez való jognak a szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával való ütközésének megítélésénél két azonos szinten védett jog gyakorlását kell összemérni a korlátozás szükségességének és arányosságának szem előtt tartásával.

I. Anyagi pervezetés nem terjedhet ki a bizonyítékok bizonyító erejének előzetes értékelésére és a felek erről való tájékoztatására.

Közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály, de törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának korlátozása. A megtagadás okát az adatkezelő köteles bizonyítani, és biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. Amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. és 6. pont, 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. b), e), f) pont; 2009. évi CXXII. törvény 7/I. § (1) bek., 1.