Keresés

A közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony. A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 22. § (2) bek., 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 275. § (2) és (4) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 5. § (1) bek., 7. § (1) bek. a) pont, 12. § (1) bek., 13. § (1) bek. a) pont, 13. § (5) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A védjegyoltalom korlátjaként a Vt. 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján azt kell megítélni, hogy az alperes által alkalmazott összetett megjelölésben használt védjegy a termék – tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban feltüntetett - jellemzőjeként vagy önálló megkülönböztető képességgel rendelkező árujelzőként funkcionál.

A felek személyében a végrehajtható okirat kiállítása előtt beállt változás esetén is határozni kell a jogutódlás megállapításáról, és ha ez a változás csak a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a jogutódlás kérdésében a végrehajtást foganatosító bíróság dönt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 39. § (1) bek.].

A kijelölés alapjául szolgáló eljárás

I. A túlélési (gyógyulási) esély elvesztését nem az okozatosság, hanem a felróhatóság körében kell értékelni. Ha van orvosi hiba, az egészségügyi szolgáltató csak annak bizonyításával mentesülhet a felelősség alól, hogy a hiba nélkül sem maradt volna esély a túlélésre. Az ezzel ellentétes álláspont azt eredményezné, hogy az alperesnek a kimentésre nem lenne lehetősége, a felróhatóság hiányának bizonyítása kiüresedne.

I. A személyiségi jogot sértő magatartás beazonosítható megjelölésén kívüli részletes kifejtése az indokolásra és nem a rendelkező részre tartozik.
II. Nem önmagában a dokumentációs hiányosság alapozza meg a személyiségi jogsértést és a kártérítési felelősséget, de az egészségügyi szolgáltató a dokumentációs mulasztás folytán elzárja magát annak bizonyításától, hogy a szakma szabályai szerint, illetve az elvárható gondosságnak megfelelően járt el.

I. A végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben a felek perbeli állásától függetlenül a végrendelet létrejöttének a bizonyítása azt terheli, aki az alapján örökölni kíván.
II. Szóbeli végrendeletre alapított igény elbírálásánál elsődlegesen abban kell állást foglalni, hogy az örökhagyó tett-e szóbeli végrendeletet [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 164. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:12. §, 7:20. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A sajtó-helyreigazítás tárgyában hozott jogerős ítélet azért nem képez ítélt dolgot a személyiségvédelmi per szempontjából, mert bár azonos ténybeli alapból származik, de más jogalapon történik az igény érvényesítése. Ezért a személyiségvédelmi perben akkor is kérhető a megfelelő elégtételadásra kötelezés, ha a bíróság a sajtószervet ugyanazon tényállítás alapján korábban már helyreigazításra kötelezte [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek., 2:51. § (1) bek. c) pont; Alaptörvény IX. cikk (1)–(2) bek.].
 

I. A Kúria mellőzi a jogerős ítélet felülvizsgálatát a hivatkozott jogszabálysértés és a jogerős ítélet indokolása közötti összefüggés hiányán túl a jogvitában nem irányadó, nem adekvát és a fél által is indokolás nélkül hivatkozott jogszabályhelyek alapján.
II. Abban az esetben, ha a megbízási szerződésben kikötött sikerdíjat a megbízó a kifizetés feltételének hiányában fizette meg, a megbízott a vagyoni előny visszatérítésére jogalap nélküli gazdagodás jogcímen köteles.

A támogatási szerződéssel létrejött polgári jogviszony keretében a szabálytalansági döntésben elrendelt elállás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a kedvezményezett tudomásszerzésével válik hatályossá. A jogorvoslat lehetősége nem zárja ki a szerződést felbontó hatást, hanem – a speciális szabályozásból eredően – bizonytalan jövőbeli eseményt (felfüggesztő feltételt) jelent. Az elállást tartalmazó nyilatkozat hatálya a jogorvoslati kérelem előterjesztésének hiánya, visszavonása vagy a szabálytalansági döntés helybenhagyása bekövetkeztével áll be [1959. évi IV.

A jogérvényesítés folytán felmerülő költségek megtérítését az általános kártérítési felelősség szabályaitól eltérően, az ezt szabályozó speciális jogszabályi rendelkezések (eljárási szabályok) alapján lehet követelni a költségre okot adó eljárásban [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (1) és (2) bek.; 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 156. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás