Keresés

A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a tizennegyedik életévét betöltött gyermek esetén is akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe veendő, a Ptk. 4:218. § (2) bekezdésében rögzített szempontokat akkor is vizsgálni, és szükség esetén bizonyítani kell, ha a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségről a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában határoz [2013.

Az ítélet teljessége a joghatást kiváltó ítéleti rendelkezéseknek a felek kérelmeihez való viszonyát fejezi ki. Az elsőfokú bíróság döntésével esetlegesen okozott jogsérelem, joghátrány elhárításán keresztül a fellebbezés alapján meghozott jogerős ítéleti döntéssel is a kereset (viszontkereset) célja valósul meg, így végső soron az ítélet teljessége a polgári perrendtartásról szóló törvény céljának a megvalósulását szolgálja. Ennek megfelelően mindkét szintű bíróságnak a kereseti (viszontkereseti) kérelemben foglaltak kimerítése a feladata.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdése mint speciális szabály korlátozza a bírói út igénybevételére jogosult személyek és a támadható határozatok körét is, ezzel kizárva a bírói út igénybevételének Ptk. 3:35. §-a szerinti generális lehetőségét [2016. évi CXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. f) és g) pont; 2013 évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §; 2004. évi I. tv. (Stv.) 14. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A jogi személy tagja a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését jogszabálysértésre vagy a létesítő okiratba ütközésre hivatkozással kérheti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes sportegyesület az alperes sportszövetség tagja.

A kötelezett kötbér mérséklésére irányuló kérelme a vele szemben érvényesített anyagi jog, a kötbér (részbeni) megszüntetését célozza, amiből következően anyagi jogi kifogásnak minősül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. §, 6:188. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 1. és 4. pont, 216. § (1) bek. a)–b) pont, 218. § (1)–(2) bek., 221. § (1) bek. g) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt az a magánszemélyek közötti befektetési szerződés, amelynek megkötésére egy olyan rendszer részeként kerül sor, amelyben a kötelezett, valós üzleti tevékenység nélkül, a korábbi befektetésekre ígért hozamokat a későbbi befektetésekből fedezi és a jogosult célja, hogy ez által a szerződés megkötésének időpontjában legálisan el nem érhető mértékű hozamhoz jusson.

I. A követelés bírósági úton való érvényesítése mint elévülést megszakító jogi tény annak a követelésnek a vonatkozásában érvényesül, amely a keresetlevél kötelező tartalmi elemei közül a kereseti kérelem, az érvényesíteni kívánt jog és az annak alapjául szolgáló tények alapján beazonosítható. Kárkötelem esetében ez azt jelenti, hogy az abból fakadó különböző kártérítési követelések közül csak a keresetben az említett módon meghatározott követelésekre nézve szakad meg az elévülés.

A cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre öröklési szerződés esetében nemcsak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni, hanem valamennyi megtámadásra jogosult élhet a megtámadás jogával. A kiskorú és az ügyben vele szemben álló fél közötti érdekellentét fennállásáról a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság döntése polgári perben nem vizsgálható felül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:12. § (1) bek., 2:15. § (1) bek. b) pont, 2:17. §, 4:163. § (1)–(2) bek., 7:37. § (2) bek., 7:49. § (1) bek.; 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 130/A. § (1) bek. b) pont].

A Ptk. 6:341. § (2) bekezdése szerinti visszatartási jog gyakorlásának egyaránt feltétele, hogy az állított követelés a bérleti jogviszonyból eredjen, valamint az a perben érdemben elbírálható legyen [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 1. pont, 199. § (2) bek. b) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:341. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzőt védi.
Az ellenérték fejében szerzés feltételének hiányában a ráépítés jogcímén ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző érvényesítheti jogát az ingyenesen szerzővel szemben [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:175. § (1)–(2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás