Keresés

Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételére a jogosult számára biztosított határidő megfelelőségének vizsgálata során minden ügyben annak egyedi tényállásából kiindulva, a megalapozott, felelős, megfontolt, így teljesíthető nyilatkozat megtételéhez szükséges reális időtartam meglétét kell a bíróságnak – mérlegelés útján – vizsgálnia. Nincs egységes, minden ügyre irányadó zsinórmérték [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:65. § (1) bek. b) pont, 6:222. § (1)–(4) bek., 6:223. § (1)–(2) bek.].

Nincs helye felülvizsgálatnak a per során előterjesztett kérelem alapján az ideiglenes intézkedés tárgyában meghozott jogerős végzéssel szemben. Ügyviteli szempontból az iratok téves kezelése, a peres iratnak a már befejezett nemperes eljárás irataihoz történő csatolása, majd ebben a nemperes ügyben – utóiratként – meghozott jogerős végzés nem teremtheti meg a jogszabályi alapját az egyébként kizárt rendkívüli perorvoslat lehetőségének [2016. évi CXXX. törvény 105. § (3) bek., 109. § (3) bek., 406. § (1) bek., 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont; 1995. évi XXXIII.

I. A járműnyilvántartásban szereplő gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítástól szóló 2009. évi LXII tv. (Kgfb. tv.) 26. § (1) bekezdésében írt joghatása a biztosító kockázatviselésének szünetelése. A károsult a szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét a Kgfb. tv. 35. § (1) bekezdése értelmében a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti.

A telki szolgalmi jog korlátolt dologi jog, amelynek értelmében valamely ingatlan (uralkodó telek) mindenkori birtokosa más ingatlanának (szolgáló telek) meghatározott módon hasznát veheti. A telki szolgalmat szabályozó jogszabályi rendelkezés a szolgalmak lehetséges körére csupán példálózó, javasló felsorolást ad. A felsorolásban nem szereplő egyéb telki szolgalom is létrejöhet, ha az megfelel annak a feltételnek, hogy a telki szolgalom a szolgáló telek olyan megterhelése, ami az uralkodó telek használatára előnyös. [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 121. § (5) bek., 166.

A házastársak közös végrendeletébe foglalt egyoldalú visszavonás tilalma a túlélő házastársa hagyatékát megöröklő házastársat is köti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:73. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 163. § (1) bekezdése szerinti közzétételi körbe tartozó – hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatás köti a megismételt eljárásban eljáró bíróságot. Ebből kifolyólag az esetleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a megismételt eljárásra utasított bíróság eleget tett-e a hatályon kívül helyező végzésben foglalt meghagyásnak, és az ügyben eljárt bíróságok a korábbi, a jogkérdést már elbírált végzésben foglaltakkal összhangban álló döntést hoztak-e.

Ha az adós a végrehajtási lap kibocsátása előtt meghal és ez a körülmény csak a végrehajtási lap kibocsátását követően derült ki, akkor a jogutód személyének a megállapítása és a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elbírálása a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 31. § (2) bek. c) pont; 1994. évi LXXX. törvény (Vht.) 39. § (1) bek.].

A kijelölés alapjául szolgáló eljárás

I. A teljesítés lehetetlenülése a szerződéses szolgáltatás végleges és teljes körű nem teljesíthetőségét feltételezi
II. Vis maior helyzet megállapítására sor kerülhet járvány, az ezzel összefüggő állami korlátozó intézkedések esetén, és a vis maior alapul szolgálhat a kötbérfelelősség alóli kimentésre [2013. évi V. örvény (Ptk.) 6:179. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A hivatalból tett feljelentést a bíróság elnöke igazgatási jogkörében eljárva, elnöki ügyként intézi, amellyel kapcsolatban felvilágosítás csak az elnöki üggyel érintett személynek adható, következésképpen a feljelentéssel kapcsolatos adatok kiadása közérdekű adatigénylés körében nem kérhető [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 5–6. §, 27. § (2) bek. g) pont; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 1. §; 2017. évi XC. törvény (Be.) 100. §, 111. §, 376. § (1)–(2) bek.; 14/2003. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 86. § (1) bek.].

I. A gazdasági társaság nevének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése nem zárja ki más (jogi) személy névviseléshez való személyhez fűződő jogának sérelmét.