I. A Ptk. hatálybalépését követően megkötött földhaszonbérleti szerződéseknek 2016. január 6. napjától a Fétv. 50/A. §-a szerinti díjmódosítás kezdeményezésére vonatkozó jog a részévé vált. A Fétv. 110/A. §-a szerinti átmeneti szabály ezért ezekre a szerződésekre nem terjed ki.
II. A szerződéses nyilatkozat értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés, a Ptk. rendszere ugyanis ezt az akarati elvvel ötvözi, illetve más releváns körülmények figyelembevételének is teret ad.
III. Az ellenérdekű fél által a Fétv. 50/A. § (4) bekezdése alapján indított perben a bíróság szakértői bizonyítás lefolytatását követően dönt arról, hogy a Fétv. 50/A. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezésben megjelölt haszonbér megfelel-e a törvényi követelményeknek. A kezdeményezéshez csatolt igazságügyi szakértői vélemény aggályossága, hiányossága, ellentmondásossága a Fétv. 50/A. § (4) bekezdése szerint indított perben vizsgálható [A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 50/A. § (1), (2) és (4) bek., 110/A. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. §]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A 165,7834 ha területű ingatlanból az a) alrészletű szántó területből 82,8917 ha, a b) alrészletű legelőből 4,8918 ha és a c) alrészletű legelőből 0,3830 ha, azaz mindösszesen 88,1665 ha 1969,22 AK értékű területekre (a továbbiakban: perbeli ingatlan) 2014. március 19-én a Magyar Állam mint tulajdonos/haszonbérbeadó és a felperes mint haszonbérlő között 2016. október 16. napjától 2036. október 15. napjáig terjedő időszakra földhaszonbérleti szerződés jött létre.
[2] A szerződő felek a szerződésben a haszonbérleti díj mértékét 1250 forint/AK/év összegben határozták meg. A haszonbérleti szerződés 3.6. pontja rögzítette, hogy a haszonbérbeadó kétévenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott haszonbérleti díjat és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezheti.
[3] Az alperes a 2016. június 10-én kötött adásvételi szerződéssel megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát.
[4] Az alperes a 2020. november 13-án kelt levelében igazságügyi szakértői szakvélemény csatolásával 2021. január 1. napjától kezdődően kezdeményezte a szerződésben rögzített haszonbérleti díj hektáronként 96 900 forintra történő felemelését.
[5] A felperes a kezdeményezéssel nem értett egyet.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes 2020. december 21-én előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2020. november 13-án kelt haszonbér mértékére vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítási jognyilatkozata a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a Ptk. 6:95. §-a alapján jogszabályba ütköző, azaz tilos jognyilatkozatként semmis
– elsődlegesen azért, mert a Ptk. 6:191. § (1) és (4) bekezdéseibe ütközik, ugyanis a peres felek között a perbeli ingatlan haszonbérletére 2014. március 19-én megkötött és 2016. október 16. napjától fennálló haszonbérleti szerződésre a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 50/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatóak;
– másodlagosan azért, mert nem felel meg a Fétv. 50/A. § (1) és (4) bekezdéseinek, mivel a Fétv. 50/A. §-a haszonbérleti díj módosításának kezdeményezéséről és nem az egyoldalú módosításának haszonbérbeadói jogáról rendelkezik;
– harmadlagosan azért, mert a Fétv. 50/A. § (1) bekezdésébe ütközik, mivel a Fétv. 50/A. § (1) bekezdésében meghatározott 5 éves időtartam nem telt el;
– negyedlegesen azért, mert a Fétv. 50/A. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel az annak alapját és részét képező igazságügyi szakértői vélemény az aggályossága miatt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 316. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja, a (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján nem vehető figyelembe.
[7] Ötödleges keresetében a perbeli termőföldre irányadó helyben szokásos piaci haszonbérleti díj bírósági meghatározását és egyben a perbeli haszonbérleti szerződés ítélet jogerőre emelkedését követő bírósági módosítását kérte az általa előterjesztett igazságügyi magánszakértői véleményében meghatározott 66 840 forint/ha/év mértékben
[8] A felperes elsődleges keresete indokaként arra hivatkozott, hogy a perbeli haszonbérleti szerződést a Ptk. 2014. március 15. napi hatálybalépését követően kötötték meg a szerződő felek, így a perbeli haszonbérleti szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) és ennek megfelelően a Ptké. 53/C. § (2) bekezdése nem vonatkoztatható. A szerződésben a Ptk. szerződésátruházási szabályai szerinti jogutódlás következett be a haszonbérbadói pozícióban, ennek megfelelően nem teljesülnek a Fétv. 110/A. §-ában előírt – visszamenőleges – alkalmazási feltételek sem, így a Fétv. 50/A. § jelen haszonbérleti szerződésre nem alkalmazható. A Ptk. 6:191. § (1)–(4) bekezdései alapján és a haszonbérleti szerződés alapján sem jogosult az alperes az egyoldalú szerződésmódosításra.
[9] A másodlagos keresetét arra alapította, hogy a Fétv. 50/A. §-a a haszonbérleti díj módosításának kezdeményezéséről és nem az egyoldalú módosításának haszonbérbeadói jogáról rendelkezik.
Negyedleges keresete körében a felperes azt adta elő, hogy az alperes által csatolt szakértő szakértői vélemény oly mértékben aggályos, hogy azt úgy kell tekinteni, hogy az alperes az egyoldalú nyilatkozatához szakvéleményt egyáltalán nem csatolt, az ugyanis joghatás kiváltására nem alkalmas.
[10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság a felperes elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges keresetét elutasította, az ötödleges keresetnek helyt adva megállapította, hogy a perbeli haszonbérleti szerződés tárgyát képező ingatlan éves piaci haszonbérleti díja 2021. január 1. napjától hektáranként 96 900 forint.
[12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges kereseti kérelmeket elutasító rendelkezését helybenhagyta, az ötödleges keresetnek helyt adó rendelkezését hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól kezdődően új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[13] A jogerős részítélet felülvizsgálati eljárás szempontjából releváns indokai szerint a perbeli jogviszony tartalmának elsődleges forrása nem a Ptk., hanem az önálló szabályozási logikára épülő, közvetlen gazdaságpolitikai célokat tükröző különös törvényi szabályozás, amit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) tartalmaz. A Földforgalmi tv. 70. §-ának visszamenőleges hatályt kizáró rendelkezéseit áttörő szabály a Fétv. 110/A. § és a tartalma szerint irányadó Ptké. 53/C. §. E rendelkezéseket 2016. január 6-i hatállyal a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) iktatta be. Az ugyancsak a Módtv. alapján beiktatott Fétv. 50/A. §-a a haszonbérleti szerződés módosításának speciális szabályozását tartalmazza, amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy ez a díjmódosítási lehetőség a jogszabály hatálybalépésével – a jogszabály erejénél fogva – részévé vált a korábban megkötött haszonbérleti szerződéseknek is. A Fétv. 50/A. § beiktatásakor a jogalkotó már figyelemmel volt arra, hogy a tartós szerződési jogviszonyok jogalkotói eszközökkel való alakításának fennállnak-e a feltételei, ezt az Alkotmánybíróság nem ítélte alaptörvény-ellenesnek, ezért annak alkalmazása nem mellőzhető (22/2018. (XI. 20.) AB határozat [51]–[53] pontja).
[14] Megjegyezte a másodfokú bíróság, hogy a Fétv. 110/A. § normaszövege nyelvtanilag is egyértelmű a tekintetben, hogy a jogalkotói akarat arra irányult a Fétv. 50/A. § rendelkezéseinek alkalmazási körét illetően, hogy ez vonatkozik a Módtv. hatálybalépése előtt megkötött, illetve akár a hatálybalépés előtt, akár ezt követően meghosszabbított szerződésekre, tehát ide tartoznak nem csak a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződések, hanem a Ptk. hatálya alatt, de még a Módtv. hatálybalépése előtt kötött szerződések is. A törvény indokolását is tekintve nem lenne megfogalmazható olyan jogalkotói akarat, ami a Fétv. 110/A. § és a Fétv. 50/A. § rendelkezései egybevetése alapján kellő indokul szolgálna arra, hogy a jogalkotó a Ptk. hatálybalépése után, de a Módtv. hatálybalépése előtt kötött szerződések esetében – nyilván az egyéb jogszabályi előfeltételek teljesülése mellett – nem kívánná biztosítani a szerződő felek részére a tartós jogviszony még fennálló idejére a haszonbérleti díj módosításának a kezdeményezésére irányuló jogosultságot akkor, amikor ezt a Ptk. hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti szerződések alanyainak biztosítani kívánta.
[15] Kifejtette, hogy a perbeli jogviszonyra így irányadó a Fétv. 50/A. §-a, ami a szerződő felek bármelyikének lehetőséget biztosít a haszonbérleti díj módosításának a kezdeményezésére. A kezdeményező felet azonban a jogszabály nem arra jogosítja fel, hogy a szerződés tartalmát egyoldalúan módosítsa [Ptk. 6:191. § (4) bekezdés], ezért a kezdeményezés nem eredményez díjmódosítást. Perindítás és felmondás hiányában a Fétv. 50/A. § (4) bekezdésének a rendelkezése folytán módosul a haszonbérleti szerződés. A kezdeményezés alakiságának, tehát nem csak a Fétv. 46. §-ában foglaltaknak és az alperes felpereshez intézett, 2020. november 13. napján kelt levelében foglalt szóhasználatnak sincs érdemi jelentősége, mert az tartalma szerint megfelel a haszonbérbeadói kezdeményezésnek. Ezt az értelmezést támasztja alá a Módtv. indokolása is. Ha az ellenérdekű fél a kezdeményezéssel nem ért egyet, ezért a bíróságtól kéri a piaci haszonbérleti díj meghatározását, úgy – az ötödleges keresettel érvényesített, a Fétv. 50/A. § (4) bekezdése által biztosított jogra figyelemmel – a jogvita elbírálása szempontjából a kezdeményezés alakiságának szintén nincs jelentősége, mert nem ez vezet szerződésmódosításra, hanem a bíróság módosítja a haszonbérleti szerződést a helyben szokásos piaci haszonbérleti díj meghatározásával. A bíróságnak a felperes keresetéről és nem az alperes kezdeményezéséről, annak joghatásáról kell döntenie (Kúria Pfv.21.210/2020/5. [49]).
[16] A felperes a negyedleges keresetével összefüggésben a másodfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesi kezdeményezéshez csatolt magánszakértői vélemény aggályossága sem vonja maga után a felperes által kért jogkövetkezményt. Amennyiben a felperes nem ért egyet az alperesi kezdeményezéssel, ehhez a Fétv. megfelelő eljárási rendet és a felperes számára garanciákat rögzít.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[17] A jogerős részítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben – tartalma alapján – a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával
– elsődlegesen az elsődleges keresetének helyt adó döntés meghozatalát vagy a másodfokú, illetve az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását,
– másodlagosan a másodlagos keresetének helyt adó döntés meghozatalát vagy a másodfokú, illetve az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását,
– harmadlagosan a negyedleges keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte vagy a másodfokú, illetve az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte.
[18] Az elsődleges felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a perbeli haszonbérleti szerződés 2014. március 19-én, a Ptk. hatálybalépését követően került megkötésre. A Ptk. 6:340. § (2) bekezdése és a 6:208. §-a alapján az alperes a haszonbérleti szerződésben a Magyar Állam eredeti haszonbérbeadó egyszerű jogutódja – nováció nem történt – a szerződés folyamatos fennállása mellett. A jogutódlás a haszonbérleti szerződés tartalmát és az arra vonatkozó jogszabályi környezetet egyebekben semmiben sem érinti. Az alperes a 2020. november 13. napján kelt jognyilatkozatával a haszonbérleti szerződést, illetve abban a haszonbér mértékét egyoldalúan módosítani kívánta, ugyanakkor ennek – figyelemmel a Ptk. 6:191. §-ában foglaltakra – semmilyen törvényi, szerződéses vagy a felperes hozzájárulásán nyugvó alapja nincs.
[19] A felperes szerint a jogerős részítéletben kifejtettekkel szemben a Fétv. 110/A. §-ának szövege alapján a Fétv. 50/A. §-ának rendelkezései csak akkor vonatkozhatnak a hatálybalépését megelőzően megkötött haszonbérleti szerződésekre, ha azok a Fétv. 110/A. § azon törvényi feltételének is megfelelnek, hogy „a haszonbérbe adó tulajdonos személyében bekövetkezett változásra tekintettel szerződésátruházás miatt megszűnt haszonbérleti szerződés helyébe lépett” „új haszonbérleti szerződésről” van szó. A Fétv. 110/A. §-ának e feltétele tehát a perbeli esetben megvalósult „egyszerű” jogutódláshoz képest lényegesen más feltételt tartalmaz, amely a novációban azonosítható. A Fétv. 110/A. §-ában előírt – visszamenőleges – alkalmazási feltételek hiányában a Fétv. 50/A. §-a sem alkalmazható, az alperes tehát egyoldalú szerződésmódosítási joggal nem rendelkezett. Ezt támasztja alá a Kúria 7/2021. Polgári jogegységi határozata (a továbbiakban: 7/2021 PJE határozat), amely kimondja, hogy Ptké. 53/C. § (2) bekezdésének szabályozása kizárólag a régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződéseket 2016. január 6-án és azt követően jogszabály rendelkezése alapján érintő szerződésátruházásokra terjed ki. Ennek következtében a másodfokú bíróság törvénysértően alkalmazta a Fétv. 50/A. §-át.
[20] Másodlagos felülvizsgálati kérelme indokai szerint az alperes 2020. november 13. napján kelt levele nem felel meg a Fétv. 50/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak, hanem attól eltérően a haszonbérleti szerződés, illetve abban a haszonbérleti díj mértékének egyoldalú módosítására irányul, amely így a Ptk. fent már hivatkozott 6:191. § (4) bekezdésének felel meg. A felperes álláspontja szerint az eljárt bíróságok a jognyilatkozatok megítélése során nem szakadhatnak el annak tartalmától, hanem a jognyilatkozatot a Ptk. 6:8. §-ának előírásai szerint kell értelmezni és tartalma szerint jogilag minősíteni. Az alperes nyilatkozata mind köznapi, mind nyelvtani értelemben csak úgy értelmezhető, hogy jognyilatkozatával a haszonbérleti díjat egyoldalúan meg kívánta változtatni.
[21] A harmadlagos felülvizsgálati kérelem indokaként megismételte az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében foglaltakat. Előadta, hogy az alperesi jognyilatkozathoz csatolt szakértői vélemény részletesebb elemzése nélkül is megállapítható, hogy az abban megállapított díjmérték a „helyben szokásos haszonbérnek” nem felel meg, mivel az adott településen a környékbeli földeken azok termőképességéből adódóan ez a díjmérték az azokon való mezőgazdasági termelést jelentősen veszteségessé tenné. Megjegyezte, hogy az elsőfokú eljárás során folyamatosan kérte a bíróságot, hogy a Pp. 317. § (1) bekezdés d) pontja szerint a pervezetés keretében adjon tájékoztatást, ha bármelyik perbeli szakértői véleményt aggályosnak tekinti. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi szakértői vélemény kiegészítését elrendelte ugyan, ez azonban csak egy formális kiegészítés volt. A szakértő a feltett kérdésekre érdemben nem válaszolt: nem adta indokát a haszonbérleti szerződések kiválasztásának; nem végezte el a tulajdonosi földhasználat alapján történő hozamszámítást; nem adott korrekt magyarázatot az alkalmazott korrekciókra. Az alperesi magánszakértői vélemény nem felel meg a 2/2020. módszertani levél előírásainak sem, az nyilvánvalóan kirívóan aggályos és elfogadhatatlan tartalmú. A felperes ezért kérte, hogy az elsőfokú bíróság ezt a szakértői véleményt, illetve kiegészítését a Pp. 316. § (3) bekezdése alapján a perben bizonyítékként ne vegye figyelembe, a bizonyítékok közül rekessze ki. A perbeli bizonyítékok okszerű, a Pp. 279. § (1) bekezdése alapján elvégzett értékelése szerint a tényállás körében az lett volna megállapítható, hogy az alperesi magánszakértői vélemény a rendelkezésre álló más, egyébként egymással összhangban álló perbeli bizonyítékokkal szöges ellentétben áll, és egyéb okokból is aggályosnak minősül.
[22] A felperes szerint a Fétv. 50/A. § (2) bekezdése értelmében az igazságügyi szakértői vélemény az alperes egyoldalú jognyilatkozatának alapja és szerves része, azaz az aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény a Fétv. 50/A. §-a szerinti kezdeményezés szempontjából nem formai, hanem tartalmi kritérium. Mivel az alperes egyoldalú nyilatkozatának az alapját képező szakvélemény oly mértékben aggályos, hogy azt úgy kell tekinteni, hogy az alperes a nyilatkozatához szakvéleményt egyáltalán nem csatolt, így az aggályos szakvéleményen alapuló kezdeményezés törvénysértően kellékhiányosnak minősül és nem alkalmas a joghatás kiváltására.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[24] A felülvizsgálati eljárás egy kérelemhez kötött és eljárási szabályok által szabályozott rendkívüli jogorvoslati eljárás, amely a jogerős ítélet anyagi és/vagy eljárásjogi hibájának az orvoslására szolgál, a jogerő áttörésének olyan kivételes eszköze, amire csak törvényben meghatározott esetekben és feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A jogerős ítélet felülbírálatának korlátait a felülvizsgálati kérelem és ha van ilyen, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem határozza meg [Pp. 423. § (1) bekezdés].
[25] A Pp. 413. § (1) bekezdése és – az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017. Polgári jogegységi határozat alapján a Pp. hatálya alá tartozó ügyekben is alkalmazandó – a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontjában és annak indokolásában kifejtett és többek között a Kúria Pfv.21.291/2020/11., Pfv.21.096/2021/7. számú határozataiban fenntartott jogértelmezés szerint: a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő, kötelező tartalmi kellékei – egyebek mellett – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. E konjunktív feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, azaz a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell ezekkel a tartalmi követelményekkel. A hiányos hivatkozásokat a Kúria érdemben nem bírálja el.
[26] Ahogy a Kúria a Pfv.21.226/2021/7. számú ítéletében is kifejtette, nem teljesíti a Pp. 413. § (1) bekezdése szerinti követelményeket, ha a fél az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében előadottakat változtatás nélkül beidézi a felülvizsgálati kérelmében, hiszen abban a később meghozott jogerős ítélet jogszabálysértő voltára vonatkozó indokokat nyilván nem adhatott elő. Ennek megfelelően – mivel a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet [Pp. 406. § (1) bekezdés] – az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltára a harmadlagos felülvizsgálati kérelemben előadott érvek és hivatkozások a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatóak.
[27] Mindezekre figyelemmel a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelemben a jogerős részítélet vonatkozásában előadott hivatkozásokat és indokokat vizsgálta. Megállapította, hogy a másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott. A jogerős részítélet megállapításaival – az indokolás alábbi pontosításával – a Kúria is egyetértett.
[28] Az elsődleges felülvizsgálati kérelem kapcsán arra szükséges rámutatni, hogy a Ptké. új 53/C. §-a a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében a hatálybalépése után, tehát 2016. január 6-án vagy azt követően jogszabály rendelkezése alapján bekövetkező szerződésátruházások esetében alkalmazható (7/2021 PJE határozat [38]). A jogalkotó ezen időponttól kezdődően a Módtv. megalkotásával a Ptké. 53/C. § (1) és (2) bekezdésének a beiktatásával a Ptk. hatálya alá utalta azokat a korábban kötött szerződéseket is, amelyek esetében a szerződésből származó jogok és kötelezettségek összessége a Ptk. hatálybalépését követően jogszabály rendelkezése alapján száll át másra. A Ptké. ezen új szabályai kimondták azt is, hogy a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződést új szerződésnek kell tekinteni. A Ptké. 53/C. § (2) bekezdésének ezen novációs hatása a hatálya alá tartozó szerződésátruházásoknál alapvetően oly módon jelentkezik, vagyis a szerződést a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél tekintetében amiatt, illetve abból a szempontból kell új szerződésnek tekinteni, hogy a szerződésre alkalmazni kell a Ptk. szabályait és a kapcsolódó egyéb anyagi jogi szabályokat, annak ellenére, hogy az eredeti szerződést korábban kötötték meg (7/2021. PJE határozat [50]).
[29] A perbeli esetben a haszonbérleti szerződést azonban már a Ptk. hatálybalépését követően, 2014. március 19-én kötötték meg, az azzal létrejött jogviszonyra tehát eleve a Ptk. volt irányadó, azaz arra a Ptké. 53/C. § (2) bekezdése – ahogy arra a felperes is helyesen hivatkozott – nem volt alkalmazható. Mivel a perbeli haszonbérleti szerződés létrejötte a Földforgalmi tv. hatálybalépését követő időszakban történt, a Földforgalmi tv. 70. §-ának a törvény rendelkezéseinek visszamenőleges hatályú alkalmazását kizáró rendelkezései áttörésére sem volt szükség, mert a Módtv. hatálybalépésével a Fétv. 50/A. §-ának a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés meghatározó tartalmi elemének, a bérleti díj összegének a módosítására vonatkozó rendelkezései – a jogszabály erejénél fogva – részévé váltak a korábban már megkötött szerződéseknek, így a perbeli szerződésnek is. A Fétv. 50/A. §-ában foglalt rendelkezések ugyanis a már megkötött szerződések – mögöttes – tartalmának megváltoztatását, a szerződés elemeinek megváltozását, bővülését, tehát a szerződés módosulását eredményezik függetlenül attól, hogy az érintett felek ezzel a törvényi (szerződési) lehetőséggel élnek-e vagy sem (22/2018. (XI. 20.) AB határozat [41]–[42]).
[30] Figyelemmel arra, hogy a Ptk. és a Földforgalmi tv. hatálybalépését követően megkötött szerződéseknek a fentiek alapján 2016. január 7. napjától a Fétv. 50/A. §-a szerinti díjmódosítás kezdeményezésére vonatkozó jog a részévé vált, átmeneti szabályok megalkotására – a Módtv. szerinti jogalkotó cél, azaz a hosszú távra kötött haszonbérleti szerződésekben a haszonbér módosításának jogának a biztosítása érdekében – kizárólag a Ptké. 53/C. §-a hatálya alá eső földhaszonbérleti szerződések esetében volt szükség. A Fétv. 110/A. §-a ezért tette lehetővé a Fétv. 50/A. §-a szerinti szerződésmódosítási kezdeményezés alkalmazását a Módtv. hatálybalépése előtt megkötött azon haszonbérleti szerződések esetén is, amelyekben a Módtv. hatálybalépése után tulajdonosváltozás, vagyis jogszabályon alapuló szerződésátruházás következett be. A Fétv. 110/A. §-a tehát – szemben a felperes értelmezésével – nem leszűkíti a Fétv. 50/A. §-ának az alkalmazási körét, hanem kiterjeszti a Ptk. hatálybalépése előtt kötött és az ott meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő földhaszonbérleti szerződésekre is. A díjmódosítási lehetőség ugyanis – ahogy azt a Módtv. 2. §-ának az indokolása is tartalmazza – nem a tulajdonosváltáshoz kötődik, hanem általában minden haszonbérbe adó, illetve haszonbérlő számára lehetőségként áll fenn, hiszen a haszonbérleti díj piaci mértékűre való módosításának igénye nemcsak a haszonbérleti szerződésbe belépő új tulajdonos, hanem általában minden haszonbérbe adó, valamint természetesen minden haszonbérlő részéről felmerülhet.
[31] A perbeli haszonbérleti szerződésre – miután a haszonbérleti szerződés 20 éves időtartamú, a 2020. november 13-i kezdeményezéskor a 2014. március 19-i szerződéskötést követő 5 év eltelt, a kezdeményezéskor a haszonbérleti szerződés időtartamából az előírt legkevesebb 5 év időtartamot jóval meghaladó időtartam volt hátra – a Fétv. 50/A. §-a irányadó és nem a Fétv. 110/A. §-a, így a jogerős részítélet nem sértette ezen jogszabályi rendelkezéseket. Ahogy arra a Kúria már a Pfv.20.534/2023/7. számú ítéletében is rámutatott, a Fétv 50/A. §-ában szabályozott szerződésmódosítás kezdeményezési jog a Ptk.-ban szabályozott, a feleket megillető szerződésmódosítási jogtól eltérő, a Fétv. mint speciális, külön törvény hatálya alá tartozó, az által biztosított jog. Mindez egyben azt is jelenti, hogy e jog tartalma, gyakorolhatósága során nem a felek közötti haszonbérleti szerződés rendelkezéseiből kell kiindulni, így arra nem irányadóak a Ptk. 6:191. §-ának a rendelkezései sem. A Fétv. ugyanis meghatározza, hogy kik jogosultak a kezdeményezésre (haszonbérlő/bérbeadó), meghatározza, hogy a kezdeményezés mely szerződéses szolgáltatást érinthet (bérleti díj), továbbá azt is, hogy mely feltételek fennállása esetén és milyen módon jogosult a szerződő fél a módosítás kezdeményezésére. Részletesen szabályozza továbbá a módosítási kezdeményezés el nem fogadása esetén követendő eljárást is. A felperes elsődleges keresete és így elsődleges felülvizsgálati kérelme a fent kifejtettekre tekintettel alaptalan.
[32] A felperes másodlagos felülvizsgálati kérelme kapcsán elsődlegesen arra kell rámutatni, hogy a Ptk. 6:8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a jognyilatkozatot a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentésének megfelelően úgy kell értelmezni, ahogy azt a címzettnek értenie kellett. A szerződéses nyilatkozatot a Ptk. 6:86. §-ára figyelemmel a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Ennek során nem lehet elvonatkoztatni a szerződéssel elérni kívánt céltól és a szerződéses szolgáltatások rendeltetésétől. A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben tehát szerződéses nyilatkozat értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés, a Ptk. rendszere ugyanis ezt az akarati elvvel ötvözi, illetve más releváns körülmények figyelembe vételének is teret ad (Kúria Pfv.20.265/2020/10., megjelent: BH 2021.283.).
[33] Erre tekintettel az alperes 2020. november 13-i nyilatkozatának értelmezése során figyelembe kellett venni, hogy a fentebb kifejtettek értelmében a Fétv. 50/A. §-a alapján a haszonbérleti szerződés részévé vált jogszabályi rendelkezések szerint a haszonbérbeadó alperest megillette az a jog, hogy kezdeményezze – igazságügyi szakértői vélemény csatolása mellett – a haszonbérleti szerződés egyoldalú módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó, helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra emelése érdekében. A kezdeményezésben a piaci haszonbérleti díj mértékének – a kezdeményezéshez csatolt – igazságügyi szakértői véleményen kell alapulnia [Fétv. 50/A. § (1)–(2), (6) bekezdése, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 8. pont, 3. § (1), 4. § (1) bekezdés]. A 2020. november 13-i levél tartalma a hozzá mellékelt szakértői véleményre tekintettel megfelelt a Fétv. 50/A. § (4) bekezdése szerinti haszonbérbeadói kezdeményezésnek. Azt a felperes is ekként értelmezte, hiszen jelen pert a Fétv. 50/A. § (4) bekezdése szerinti határidőben megindította és ötödleges keresetében a bíróságtól kérte a piaci haszonbérleti díj meghatározását. A jogerős részítélet erre tekintettel nem sértette a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, a felperes másodlagos keresete és felülvizsgálati kérelme egyaránt alaptalan.
[34] A felperes harmadlagos felülvizsgálati kérelme körében a Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős ítéletben kifejtett indokokkal, ezekre – megismétlésük nélkül – a Pp. 405. § (1) bekezdése szerint alkalmazott 386. § (4) bekezdése alapján csak visszautal. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekre tekintettel ki kell emelni, hogy az igazságügyi szakértői vélemény a haszonbérleti díjmódosítási kezdeményezés kötelező mellékletét képezi, az a kezdeményezésben foglalt, módosított összegű díj mértéke megalapozottságának az alátámasztására szolgál (Módtv. 2. §-ához fűzött indokolás). A Fétv. 50/A. § (2) bekezdése szerinti jogszabályi előírás célja – a szabályozás logikájából adódóan – az, hogy az ellenérdekű fél a kezdeményezés szükségességének, az abban szereplő díjmódosítás jogosságának megítéléséhez kellő és szakszerű információval rendelkezzen, így valóban csak indokolt esetben forduljon bírósághoz a piaci haszonbérleti díj meghatározása érdekében. Mindez a díjmódosítás peren kívüli, így mindkét fél számára gyors, szakszerű, egyben – különösen az ellenérdekű fél számára – költséghatékony megoldást biztosít.
[35] A jogszabály arra az esetre, ha az ellenérdekű fél a kezdeményezés szerinti díjmódosítással – például az ahhoz csatolt igazságügyi szakértői vélemény aggályossága miatt – nem ért egyet, de a szerződést felmondani nem kívánja, a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresetindítási jogot biztosít. Az ellenérdekű fél ebben a Fétv. 50/A. § (4) bekezdésében szabályozott perben a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását. Ez a sui generis igényérvényesítés során a bíróság szakértői bizonyítás lefolytatását követően arról dönt, hogy a kezdeményezésben megjelölt haszonbér megfelel-e a törvényi követelményeknek: a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci – igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott – haszonbérleti díjnak. Ebből következően a Fétv. 50/A. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezéshez csatolt igazságügyi vélemény aggályossága a kezdeményezést tartalmazó jognyilatkozat semmisségét nem eredményezi, a kezdeményezéshez csatolt igazságügyi szakértői vélemény aggályossága, hiányossága, ellentmondásossága ugyanis a Fétv. 50/A. § (4) bekezdése alapján indított perben, így jelen esetben az ötödleges kereset kapcsán lefolytatott eljárásban vizsgálható. Mindezekre figyelemmel a felperes harmadlagos felülvizsgálati kérelme is alaptalan, a jogerős ítélet a felperes abban előadott érvei alapján sem sérti a Fétv. 50/A. §-át.
[36] A Kúria a kifejtettek alapján a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta, mert az megfelelt a felülvizsgálat tárgyává tett jogszabályoknak.
(Kúria Pfv.V.21.115/2023/8.)