Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 408. § (1) bek., 412. § (2) bek. 415. § (1) bek. e) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:527. § (2) bek.].
[1] A felperesek elmaradt vagyoni előnyben jelentkező káruk megtérítésére kérték kötelezni az alperest a 2019. január 1. és 2020. április 30. közé eső 16 hónapra 1 919 760 forint összegben, valamint 2020. május 1-jétől a lakás birtokba adásáig havi 119 985 forint összegben, mert az alperes által birtokba nem adott lakást ekkora összegért adhatták volna bérbe. Az alperes kérte a kereset elutasítását.
[2] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 1 799 775 forint, valamint a 2020. május 1. óta eltelt 38 hónapban lejárt havi 119 985 forint, továbbá 2023. július 1-jétől a perbeli lakás birtokba adásáig havi 119 985 forint megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[3] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) 383. § (2) bekezdés második fordulata alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
[4] A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, amelyben kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen új határozat hozatalával a kereset teljesítését, másodlagosan az eljárt első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A felülvizsgálati eljárásban az illeték alapját 3 409 080 forintban jelölték meg. Felülvizsgálati kérelmükhöz nem csatoltak felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet.
[5] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[6] Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított perekre [Pp. 408. § (1) bekezdés].
[7] A per vagyonjogi pernek minősül a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja alapján. A felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg. A per nem tartozik a Pp. 408. § (1) bekezdés második fordulatában meghatározott kivételek közé. E jogszabályi rendelkezés célja, hogy a jogosult szempontjából privilegizált egyes vagyonjogi követeléseket kivegyen a felülvizsgálat értékhatáron alapuló kizártsága alól. Erre figyelemmel nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik a Pp. 408. § (1) bekezdés második fordulatában meghatározott egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:527. § (2) bekezdése alapján.
[8] A felülvizsgálat Pp. 408. § (1) bekezdése szerinti kizártságára figyelemmel a felpereseknek a Pp. 409–410. §-ai alapján felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett volna előterjeszteniük, és azt a Pp. 412. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemhez csatolniuk. Mivel a felperesek a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtottak be felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, ezért a Kúria a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
(Kúria Pfv.I.20.413/2024/4.)