Keresés

I. Az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott bírósági végzés nem a vádról, a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról dönt, emiatt nem ügydöntő határozat, ezért ellene felülvizsgálatnak sincs helye.

I. A másodfokú bíróság nyilvános ülése megtartásának a terhelt távollétben 2021. január 1. napját követően is feltétele a terhelt szabályszerű idézése, illetve – ha meghallgatása már előre láthatólag sem szükséges – értesítése [Be. 599. § (4) és (5) bek.].

A vesztegetés elfogadása tényállásszerű, ha az elkövetőnek a gazdálkodó szervezet részére (vagy érdekében) végzett tevékenysége teremti az alkalmat az előny kérésére, függetlenül attól, hogy az arra vonatkozó szerződést már korábban aláírták [Btk. 291. § (1) bek., (3) bek. a) pont].

A vesztegetés elfogadása tényállásszerű, ha az elkövetőnek a gazdálkodó szervezet részére (vagy érdekében) végzett tevékenysége teremti az alkalmat az előny kérésére, függetlenül attól, hogy az arra vonatkozó szerződést már korábban aláírták [Btk. 291. § (1) bek., (3) bek. a) pont].

I. A közösség tagja elleni erőszak jogi tárgya az emberi méltóság, valamint a hátrányos megkülönböztetéstől mentes társadalmi együttélés. Az emberi méltóság immanens része, hogy az egyén félelem nélkül élhessen meghatározott társadalmi, lakossági csoporthoz tartozása mellett. Összhangban az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésben rögzített diszkrimináció-tilalommal, a tényállás rendeltetése ekként, hogy senkit ne érhessen bántalmazás vagy bántódás amiatt, mert valamely társadalmi, lakossági csoporthoz tartozik.

A kiskorú veszélyeztetése miatti büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazásának kötelező eleme a tartam meghatározása vagy annak kimondása, hogy az eltiltás végleges hatályú. Nem tartozik a kijavítással orvosolható elírási hibák közé az, amely a kiszabott büntetés tartamának meghatározását pótolja. A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén.

A folytatólagosság egységébe tartozik, ha az elkövető ugyanazon eltiltás hatálya alatt rövid időközökkel, egységes akaratelhatározással többször vezet az eltiltás hatókörébe tartozó gépjárművet. Ilyen esetben az egyes részcselekmények önálló elbírálására nincs törvényes lehetőség. A jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése esetén a büntethetőséget megszüntető okot akkor is észlelni kell, ha az ítélt dolgot megalapozó másik elítélés az ügydöntő határozat meghozatalát követően emelkedett jogerőre [Btk. 6. § (2) bek., 239/B. § (1) bek.; Be. 4. § (3) bek., 567. § (1) bek.

Felülvizsgálat tárgya lehet, hogy a bíróság törvényesen folytatta-e le az eljárást az általános szabályok helyett a távollévő terhelttel szembeni különeljárás szabályai szerint. A különeljárás feltételei akkor valósulnak meg, ha a bíróság a terhelt valamennyi ismert lakcíme és tartózkodási helye tekintetében megállapította, hogy a terhelt azokon elérhetetlen, elfogatóparancsot bocsátott ki és a terheltet hirdetményi úton idézte [1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 70. § (5) bek., 528. § (1) bek., 529. § (1) bek.].

I. A fenyegetés lenyűgöző erejének értékelésekor együttesen kell vizsgálni a megfenyegetett személy és az elkövető adottságait, az egymással szembeni erőviszonyokat és az elkövetés külső tényezőit is; adott esetben a fenyegetés viszonylag csekélyebb foka is elegendő lehet a rablás megállapításához, ha az a konkrét körülmények között a sértettre lenyűgöző hatást gyakorolt [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, 459. § (1) bek. 7. pont].   

I. Amennyiben az elkövető jogtalan eltulajdonítási célzata már az erőszak vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés kifejtése előtt vagy alatt is fennállt, az idegen dolog ilyen módon történő elvétele nem kifosztás, hanem rablás. Ekként a lényeg a cselekmények közötti eszköz-cél kapcsolat megléte, amely szerint a rablás akkor állapítható meg, ha az elkövető az erőszakot (fenyegetést) az elvétel céljából fejti ki [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b), c) pont, 366. § (1) bek. b) pont].