Keresés

A lőfegyver utánzatával fenyegetve elkövetés esetén az elkövető által használt, lőfegyverre hasonlító, azt utánzó tárgy a fenyegetés eszköze. Azt a célt szolgálja, hogy a sértettre gyakorolt hatást fokozza, kiváltsa ugyanazt a félelmet, amelyet a valódi lőfegyver, és ezáltal biztosítsa az elkövető akaratának érvényesítését, sértettre történő rákényszerítését [Btk. 459. § (1) bekezdés 5.a) pont, 5. pont 2. fordulat].

I. A gazdasági társaság tagjai által törzstőkeként vagy tagi kölcsönként a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátott vagyon elkülönül a saját vagyonuktól, az a társaság vagyona. A tag nem közvetlenül, hanem a gazdasági társaságra vonatkozó szabályok szerint, az üzletrésze által gyakorolhatja tulajdonosi jogait. Ekként a megtévesztés hatására a sértett által a saját tagi részvételével működő cég részére átutalt pénzösszeg is csalással okozott kárnak minősül.

I. A több sértett sérelmére elkövetett lopási cselekmény esetén a bűncselekmény rendbeliségének (bűnhalmazat) megállapítása tekintetében az elkövető tudatától független tárgyi tényezőknek van meghatározó jelentősége (Btk.6. §; Be. 50. §; 2/2005. BJE határozat; 43/2007. BK vélemény). 

I. A Be. 647. § (1) bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatalának csak akkor van helye, ha a bíróság a perújítást alaposnak találja. A másodfokú bíróság e törvényi előfeltétel, a perújítás alapossága hiányában végezte el az alapügyben hozott határozat „felülbírálatát” és hozott új határozatot. 

A 2017. évi LXXVIII. törvény (Ügyvédi tv.) 180. § (2) bekezdése szerinti értesítés kiadása vagy az arra irányuló indítvány megtagadása vonatkozásában nem kell határozati formában megjelenő döntést (végzést) hozni, ez a határozati formát nem igénylő bírói intézkedések körébe tartozik [Be. 449. § (1) bek.]. Az Ügyvédi tv. megfogalmazásából adódóan a bíróság mérlegelését igényli az eljáró bíróság kedvező megítélése, ekként az értesítés kiadása nem kényszeríthető ki. A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben nincs helye fellebbezésnek [Be. 580. § (1) bek.

A Btk. 178. §-ában meghatározott kábítószer birtoklása törvényi tényállásával összefüggésben a 180. § (1) bekezdése speciális, az adott bűncselekményre vonatkozó büntethetőséget megszüntető okot tartalmaz. E törvényi feltétel bekövetkezése az érintett bűncselekmények miatti büntetőeljárás folytatásának anyagi jogi természetű akadálya, amelyre tekintettel az eljárást – annak valamennyi szakaszában – meg kell szüntetni. 

I. Mindig a felek szerződési akaratából kiindulva kell és lehet megállapítani, hogy az adott vagyontárgy a hitel visszafizetésének a biztosítékául szolgál, s így a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény elkövetési tárgya-e vagy sem. A cselekmény akkor tényállásszerű, ha az elvont fedezet olyan követelést biztosít, amely írásbeli szerződés alapján áll fenn [Btk. 405. § (1) bek.]. 
II. A csalás és a tartozás fedezete elvonása bűncselekmények elhatárolása [Btk. 373. § (1) bek., 405. § (1) bek.].

A IV. rendű terhelt a tényállás alapján azzal a tudattal működött közre az adásvételi szerződések készítésekor, hogy azok valójában egy ingatlancserét lepleznek, azonban arra nem terjedt ki a tudata, hogy ezen okiratokkal a másik terhelt számára a csalás bűncselekményének elkövetését teszi lehetővé, ahhoz nyújt segítséget. 

I. A minősítés alapja nem lehet olyan tény, aminek leírása a jogerős ítéleti tényállásból hiányzik; akkor sem, ha az ítéleti tényállásban foglalt tényekből arra következtetést lehet vonni [Be. 659. § (1) bek., Btk. 370. § (2) bek. bc) alpont]. 

I. A büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell a Be. 561. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint a Be. a 742. §-ában és a 744. 
§-ában foglaltakra való figyelmeztetést.